Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 13. szám - A munkásvédelem a Németbirodalomban. (Befejező közlemény)

552 Munkásügyi Szemle Az ijedtség lelki hatása. Ama hatások között, amelyek könnyen okozhatnak lelki izgékonyságot, első helyen állanak azok, amelyeket az életveszedelem idéz elő. Bár ennek minden ember ki van téve, mégis nagyobb szerepet játszik olyanoknál, akiket foglalkozásuknál fogva gyakrabban érhet veszedelem. Dr. Jentsch tapasztalataiból kitűnik, hogy egészséges egyének ezen túlteszik magukat annyiban, hogy a veszedelmes helyzet elmultával és a rögtön bekövetkező kedélyizgalom lecsillapultával az illető lelki világára az átélt eset behatással nincsen. Prediszponált egyéneknél azonban ez más következményekkel jár. Ezeknél a veszedelmes helyzet okozta izgalom nemcsak közvetlenül, hanem később a visszaemlékezés útján is hat, még akkor is, hogyha az illetők lelki viselkedése ily lefolyásra nézve semmiféle támpontot nem nyújt. A leggyakoribb életveszedelmet a magasból való lezuhanás képezi. Ezen veszedelem folyton fenyegeti a magas hegységek lakóit, túristákat, a léghajósokat, légtornászokat, tűzoltókat és az építőmunkásokat. Különösen ki vannak e veszedelemnek téve a cserépfedők. Nem vitatható, hogy a cserépfedők közül az idegesek egy-egy hirtelenül beállt veszedelmes szituáció után, még ha testileg nem is szenvedtek kárt, a lelki egyensúly stabilitását elvesztik. A fellépő erős szédülés lehetetlenné teszi nekik, hogy munkájukat a magasban végezzék. A magasban előforduló ijesztő incidensek miatt nem ritkán minden exponált helyen végzendő munkát maguktól elhárítanak. Balesetek az orosz bányaiparban. Az orosz kereskedelemügyi minisztérium bányaügyi szakosztálya most tette közzé az 1907. évi bánya-balesetek statisztikáját. E jelentés szerint — amely részletes adatokat nem igen közöl — 1907-ben 6.110 bányavállalat működött Oroszországban, amelyek összesen 549 ezer munkást foglalkoztattak. Ezekből balesetet szenvedett 81.822 egyén. Ezer alkalmazottra esett 149 baleset. 72.697 esetben a balesetet szenvedettek három hónapon belül teljesen visszanyerték munkaképességüket. 9.125 baleset tartós munkaképtelenséget okozott. Ezer alkalmazottra 16 6 ily baleset esik. A fenti számban bennfoglaltatik 691 halálos baleset is. Iparhygiénlkus intézet Frankfurtban. Az intézet 1912. évi beszámolójában arra utal, hogy az ipari hygiénere vonatkozó törekvések állandóan tért hódítanak és e körülmény igen előnyös az intézetre, mert törekvéseiben mindenképpen elősegítik. Egyúttal tágul működési köre és mindjobban veszik igénybe tanácsait. Az intézet főmunkái: a »Centralblatt für Hygiene* kiadása, iparhygiénikus kurzusok rendezése, Dr. Teleky dolgozatai, amelyek a higany- és ólommunkások egészségügyi ellenőrzésére vonatkoznak, továbbá Lehman tanár munkája a chromatvegyületeknek egészségügyi jelentőségéről. Nagyon elterjedt az öntődékben dolgozó munkások számára készült »Merkblatt«, azonkívül az intézet minden munkáslátogatójának átadja dr. Bender egyetemi tanár dolgozatát, amelynek tárgya a munkásság közreműködése a baleset- és betegségelhárításban. Az intézet működése mind nagvobb elismeréssel találkozik, ez kitűnik abból, hogy egyre több kérdéssel fordulnak hozzá az ipari hygiéne köréből. Különösen munkások intéznek mindinkább több kérdést, amelyek balesetelhárításra és munkásvédő intézményekre vonatkoznak. A könyvtár, az archivum és a gyűjtemények szaporításán állandóan dolgoznak. A gyűjtemények ajándékozás, kölcsön és vásárlás révén nagy szaporulatot mutatnak. Az 1912-ben eszközölt nagyobb összeállítások közül megemlítendők az egészségre ártalmas faneműekre vonatkozók és az építésre hygiénere vonatkozó gyűjtemény. Az intézet felvilágosító és propagatorikus működését elősegítették ama vetített képekkel rendezett előadások is, amelyeket az ügyvezető igazgató, Dr. Franki tartott. Néhány egyesületen kivül, amelyek érdeklődésüket azzal nyilvánították, hogy előadások megtartását kérelmezték, ily előadásokat főleg munkásoknak tartottak. A Rio de Janeiro-i egészségügyi múzeumot, amely első sorban a nép felvilágosítására törekszik, nem régiben nyitották meg. Az intézet alapját ama tárgyak képezik, amelyek az 1911-iki drezdai egészségügyi kiállítás brazíliai osztályát képezték és amelyek ugyanoly érdeklődést keltettek, mint az 1907-iki brazíliai kiállítás a berlini demográfiai és hygiénikus kongresszus alkalmával. Felemlítendők első sorban a rio de janeiroi ragályok és fertőző betegségek grafikus és képes bemutatásai, amelyek előző évekkel és más helyekkel való összehasonlító adatokat is feltüntetnek. A népegészségügyre fontosak és Brazilián kivül is érdeklődésre számot tarthatnak ama rövid útmutatások, amelyek a sárgaláz, malária és a trópusi betegségek elleni védekezésre vonatkoznak.