Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 12. szám - A munkásvédelem a Németbirodalomban

501 23'4°/o, ha 1 — 1 szobára 2 személy jutott, 340/0 » 1—1 » kbl. 3 » » 42"2°/o » 1 —1 » 3 vagy több személy jutott. Dörner idevágó munkálataiban arra az eredményre jutott, hogy az egyszobás lakásokban körülbelül kétszer annyi tuberkulózis-eset fordul elő, mint a nagyobb lakásokban. A tuberkulózis melegágyai az úgynevezett zsúfolt lakások, vagyis olyanok, amelyeknek mindegyik szobája hálóhely, műhely és konyha is egyszersmind, amelyekben tehát az infekció alkalma háromszorosan áll fönn. A zsúfolt lakás elnevezést Németországban akkor alkalmazzák, ha egyablakos szobára öt személy jut, míg Angliában ilyennek minősítik, ha abban kettőnél több személy lakik. A zsúfoltságot növelik az albérlők és ágyrajárók; ezek száma — Kalckstein szerint — a lakás kicsiny voltával fordított, az abban lakók számának nagyságával egyenes arányban emel­kedik ; így pl. oly lakásokban, amelyekben öt tagból álló család lakik, 43(l/u, amelyekben 11 és ennél több tagból álló család lakik, 56'2°/o albérlő jut. Tuberkulótikus egyéneknek egészségesekkel való együttélése, még nagyobb lakásokban is, az utóbbiakra nézve veszedelmes; főleg érvényesül ez a kártékony befolyás, ha 1—2 éves gyermekek együtt élnek tuberku­lótikus szüleikkel. Azt látjuk, hogy amikor az anya tuberkulótikus, akkor 35u/o-ban, ha az atya tuberkulótikus, 14'7°/o-ban halnak meg ezek gyermekei az első, második életévben tuberkulózis folytán. A tuberkulótikusok csak — aránylag — kis töredékének van saját, illetve külön lakóhelye s ugyancsak nem csekély azoknak a száma, akiknek ágyuk sincs. Egyik berlini betegsegélvző pénztár vizsgálatai szerint 1.380 tüdő­beteg közül csupán 243 (17'6°/o) aludt egyedül egy szobában, míg a többi 1.137 többedmagával hált egy szobában ; 282 tüdőbeteg albérlő közül 132-nek (46'8°/u) volt külön szobája, s így ezeknél még kedvezőbbek a viszonyok, mint azoknál, akik családjuk körében élnek. A lakásvizsgálatok megkezdése óta 14.039 munkaképtelen beteget látogattak meg s ezek közül 2.426 oly tüdőbeteget találtak, akiknek külön ágya sem volt. Azokat a veszélyeket, amelyek abból származnak, ha egészséges egyén tuberkulótikussal együtt hál, következő táblázat mutatja: 182 családnál, amelyeknél atya vagy anya, vagy mindkét szülő tuber­kulótikus volt, a gyermekeknél ha elegendő számú ágy volt (52,2°/o) — ha nem volt elegendő ágy (48'8°/0) biztos tuberkulótikus haláleset 10 = 12°/0 27 = 30'7ü/o valószínű » » 15 = 18°/° 36 = 40'9°/ü más halálok 58 = 70°/0 25 = 28"4°/o fordult elő. A tuberkulózis terjedését nagyban elősegíti a tisztátlanság, amelynek gyakori oka a világosság hiánya; ha a piszkot nem látják, akkor nem is takarítják el és a padló nedves feltörlését vajmi ritkán végzik azon laká­sokban, amelyekben a tuberkulózis a leggyakoribb. A padlón játszó gyer­mekek a kezükhöz tapadt piszokkal módfelett könnyen fertőzhetik meg magukat. A tisztaság megteremtését gyakorta a vízhiány, vagy a víz körülményes megszerzése, amikor pl. az udvarról kell a vizet a legmagasabb emeletre szállítani, akadályozza. A vízszerzésnek ily nehézségei gyakorta kényszerí­tőleg okozzák a tisztátalanságot. A lakás nedvessége, amelyet a világosság hiánya és az elégtelen szellőzés növel, szinte pusztító hatással van a szer­vezetre, mert mennél nedvesebb a testet környező levegő, annál inkább a bőrnek a feladata, hogy a keletkezett testi meleget a véráram útján küszö­bölje ki; ezenközben a bőr hőmérséklete emelkedik, a belső szervek vér­tartalma csökken és ezáltal működésképességük is csökkentebb.

Next

/
Thumbnails
Contents