Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1913 / 2. szám - A munkásbiztosítási törvény reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozása. VIII. ülés. 1913. évi január hó 16-án
Munkásügyi Szemle 93 mert csak elodázzuk termőképességét, sőt félő, hogy az agyonoltogatással elsenyvesztjük magát a tőkét. Ennek az általános igazságnak nézőpontjából vizsgálom azt az igen sok szép módosítási javaslatot, amelyet az igen tisztelt előadó úr nagy értékű tanulmányában s eddig felszólalt tisztelt tagtársaink magas színvonalú szakvéleményeikben előterjesztettek. Nem hirdetem, hogy ahhoz ragaszkodjunk, ami rossz a törvényeinkben, de meggyőződésem, hogy munkásbiztosítási törvényünknek a választott bíróságokat szabályozó fejezete egészében sikerült alkotás. Másfelől az oly nagy jogintézménynél, mint a munkásbiztosítás, amely száz vonatkozásban vág bele jogi és gazdasági életünk viszonyaiba, amely^amúgy is az érdekharcok csatatere, amelynek eddigi legfőbb baja, hogy nem helyezkedett még kellően el társadalmi és állami életünk szervezetébe, életképességében és a várva-várt megnyugvás céljaiban ne hátráltassák gyökeres és a mai állapottal szemben nem minden kételyen felül helyesebb szervezési módosításokkal. Vagyis csak azt módosítsuk, ami eddigi tapasztalataink szerint is tarthatatlan, bízzuk a tapasztalatokban gazdagabb jövőre s a majd konszolidált viszonyok között bekövetkező nyugodt időkre a mélyebbre vágó reformokat, példányképül véve a németek munkásbiztosítási jogalkotásának bölcs megfontolását és mérsékletét. Nem tudok szakítani azzal a meggyőződésemmel, hogy idők multán munkásbiztosításunknak ma még kifogásolt számos intézménye igen jól fog működni, ha a törvényünkalkotta jogrendszer az összes tényezőknek mintegy vérébe megy át. Fölszólalásom áttekinthetősége érdekében már is jelzem, hogy törvényünk szóban lévő fejezetének csak két elvi jelentőségű módosítását tartanám helyén valónak. A többi indokolt változtatás inkább részletkérdést tárgyaz. I. Szükséges elvi módosítás: az összes munkásbiztosítási hatósági fórumoknak a választott bíróságok praejudiciális hatáskörének megalkotása útján oly módon való kapcsolatba hozása, hogy a jogegység, amely ma az egész munkásbiztosítás alapvető kérdésében: a biztosítási kötelezettség kérdésében sehogy sem érhető el, biztosíttassék. Ennek módját a tisztelt egyesület által nekem kiosztott témánál: a munkásbiztosítási fórumok megvitatásánál volt szándékom kifejteni, de a törvény egyes fejezeteinek kapcsolatánál fogva s az előttünk lévő előadói vélemény következtében már most kell ebbeli javaslatomat előterjesztenem. A jogegység elérendő célja és az erre vonatkozó indokok tekintetében, amelyeket igen tisztelt barátom: az előadó úr alaposan és meggyőzően kifejtett, az előadói javaslattal teljesen egyetértek. A kivitel, a cél elérésének törvénymódosítási módja tekintetében azonban más a szerény véleményem és javaslatom. Abban dr. Papp Géza igen tisztelt barátommal teljesen egyetértek, hogy a munkásbiztosítási jogkérdések és hatósági eljárások egész komplexuma nem helyezendő át a munkásbiztosi bíróságok hatáskörébe, mint ahogy az előadói javaslatok végeredményükben majdnem ezt vonnák maguk után, mert azok szerint csak a m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal hatásköre maradna meg s ez is a javaslatba hozott fölebbviteli korlátozások következtében csak megszorított területtel. Az, amivel az előadói javaslat szerint viszont tágulna a Hivatal hatásköre, így a betegsegélyezési járulékok, tagsági igazolványi díjak, balesetbiztosítási díjak, a pénztárak és munkaadók egymás iránti megtérítési kötelezettségei s a kihágások tárgyában^ való felsőfokú bíráskodás, nézetem szerint túlterhelését eredményezné az Állami Munkásbiztosítási Hivatalnak. De e felsorolt viták minden izének természete s fontossága nem is olyan, hogysem indokolná annak a hivatalnak működésbe hozatalát, amely az egész munkásbiztositási intézménynek és jogszolgáltatásnak felügyeletére, ellenőrzésére s elvi irányítására hivatott. Azokban a jogvitákban ugyanis, amelyekben ez időszerint az iparhatóságok, a rendes bíróságok, közigazgatási hatóságok és panasz esetében a közigazgatási bíróság s a rendőri büntető bíróságok eljárnak, egyetlen egy jelentős szociál-biztosítási kérdés fordul elő, amelvnél a munkásbiztosítási szakbíróságra