Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 2. szám - A magyarországi szakszervezetek működése 1912-ben

90 Munkásügyi Szemle Hétfőn folytatta a közgyűlés tanácskozásait. Mindenekelőtt az előző napi szavazás eredményét jelentette be a szavazatszedő bizottság elnöke, Gelléri Mór. Ezek után következett az 1913-ik évi költségvetés megállapítása, tartalékalapok, nyugdíjalap és egyéb alapok elhelyezésének meghatározása, a baleseti ágazatban megállapított munkaprogramm végrehajtásával kapcsolatban 1912-ben szükségessé vált póthitel feletti határozás. Az igazgatóságnak ezekre vonatkozó javaslatait a közgyűlés elfogadta. Engedélyt adott a közgyűlés az igazgatóságnak a pénzügyileg megszorult helyi szervek ellátását szolgáló 3 millió korona folyószámla hitel igénybevételére. Elfogadta a gyógyászati segédeszközökre és kötszerekre vonatkozó szerződéseknek 1913 december 31-ig való meghosszabbítását, továbbá újabb fürdőszerződések kötésére, a Szent Lukács-fürdővel kötött szerződés meghoszszabbítására és az érvényben lévő fürdőszerződések napi ellátási árának felemelésére, úgyszintén az orvoskérdés rendezése körül felmerült költségek fedezésére vonatkozó javaslatokat. Elhatározta a közgyűlés, hogy a járulékhátralékok csökkentése érdekében felterjesztéssel fordul a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy a T. 129. §-a alapján a községi közvetítésre vonatkozó rendeletet adja ki, valamint a közigazgatási végrehajtás hatékonyabbá tételére, a belügyminiszterhez is felterjesztés intézését határozta el a közgyűlés. Dr. Szemenyei Kornél aligazgató előadása alapján a közgyűlés az egyik legfontosabb tárgyát: a balesetbiztosításban öt évre kiható, alapvető jelentőségű veszélyességi táblázat újabb megállapítását vette tárgyalás alá. Az igazgatóságnak javaslatát a közgyűlés elfogadta és pedig Farkas Elek módosító indítványának egyhangú elfogadásával olyképpen, hogy a tőkefedezeti üzletágból az állandó teleppel biró építőipari üzemek, valamint az építkezéssel kapcsolatos ipari üzemek kivonassanak, csupán a valóban ideiglenes jellegű, külföldi vállalatok által Magyarországon fenntartott üzemek maradjanak a tőkefedezeti üzletágban s ezek a valóban ideiglenes üzemek kötelesek legyenek mindjárt az üzem megkezdésekor megfelelő tőkefedezeti összeget előleg gyanánt letenni. Dr. Hahn Dezső főorvos referátuma után elfogadta a közgyűlés az Országos Pénztár felülvizsgáló intézetének kibővítésére és 25 ágyra való felszerelésére vonatkozó javaslatait. Ugyancsak hozzájárult a közgyűlés ahhoz is, hogy a Niedermann-féle szanatórium 250 ágyas kórházzá alakíttassék át. Végűi a kellő időben beérkezett indítványokra került a sor. Az országos pénztári alapszabályok betegsegélyezési rendelkezéseinek módosítása. Az Országos Pénztár közgyűlése módosította alapszabályainak úgy a betegsegélyezés, mint a baleset kártalanításra vonatkozó rendelkezéseit. A balesetkártalanításra vonatkozó rendelkezések módosításáról lapunk más helyén emlékezvén meg, itt csupán a betegsegélyezésre vonatkozó szakaszok módosításáról szólunk. Módosította a közgyűlés az önkéntes tagságra vonatkozó 14., 15. és 19. §-okat. E módosítások azonban nem változtatnak az eddigi eljárási rendelkezéseken, hanem inkább az esetleges helytelen magyarázatok kikerülése végett hozattak s szabatosabbá teszik az eddigi kifejezéseket. Lejárván a kisiparosoknak törvényileg biztosított öt évig tartó 2°/°-os kedvezmény, egységessé teszi a szabályzat a járulékkivetést. Az alapszabály 31.§-a viszont a fiumei kisiparosokra vonatkozólag állapítja meg a 2a/o-os járulékfizetési kedvezményt. Az alapszabály 42. §-a a tag részére azt az utasítást tartalmazza, hogy tartozik az a gyógyhelyen az orvos utasításához, valamint a házirendhez alkalmazkodni. Lehetővé teszi az alapszabály, hogy a gyógyhelyről az Országos Pénztár elnökségének, vagy igazgatóságának hozzájárulásával jogszerűen eltávolított tag a gyógyintézeti segélyt más helyen is folytatólag igénybe veheti s újabb gyógyhelyre való szállítás folytán szükségessé vált útiköltséget nem feltétlenül a tag viseli, hanem annak viseléséhez a pénztár belátása szerint hozzájárulhat. Az Országos Pénztár 1912. évi szeptember havi taglétszáma és betegségi forgalma. Az Országos Pénztárnak 1912. évi szeptember havában 1,280.389 betegség esetére és 985.198 baleset esetére biztosított tagja volt. E számból 1,113.205 férfi, 167.184 nő tag volt a betegség esetére biztosítva. A 861.738 baleset esetére biztosított férfivel szemben 123.460 baleset esetére biztosított nő áll. Az önkéntes tagok száma 5.345 volt. A keresetképtelen betegek és gyermekágyi segélyben részesült nők átlagos száma következő volt. Férfi 16.463, nő 3.534 : mely szám a betegség esetére biztosítottak r6°/0 át teszi. A táppénzes és gyermekágyi napok száma 494.003 volt a férfiaknál, 105.902 a nőknél. Kórházban ápottak 3.531 tagot, fürdőben, üdülőhelyen elhelyeztek 897 tagot. A gyógykezelt