Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 2. szám - A magyarországi szakszervezetek működése 1912-ben

56 Munkásügyi Szemle Gyermekvédelmi hivatal fölállítása az északamerikai Egyesült Államokban. A kereskedelmi és munkaminisztériumban Washingtonban gyermekvédelmi osztályt állítottak föl. Az új hivatal, amelynek élén a szenátus hozzájárulásával az elnök által kinevezett főnök áll, tartozik az északamerikai Egyesült Államok valamennyi néposztálya gyermekeinek jólétet illető összes ügyeket megvizsgálni és erről a nevezett minisztériumnak jelentést tenni. Tanulmányoznia kell különösen a gyermekhalandóság és születések, a gyermekek árvaságra jutása és elhagyatása, a gyermekbíróságok, a veszélyes foglalkozások, a gyermekbalesetek és megbetegedések, a gyermekmunka és különböző államokban és területeken való gyermekvédelmi törvényhozás kérdéseit. MUNKÁSBIZTOSÍTÁS. Alapszabálymódosítás. Irta : dr. Alapy Győző. Az Országos Pénztár legutóbbi közgyűlése az alapszabályoknak a baleseti kártalanítási eljárásra vonatkozó részén lényeges módosításokat eszközölt. A módosítások célja : az igények gyorsabb elbírálása és az igényjogok haladéktalan, megnyugtató kielégítése. E cél elérhetése végett a következő' három szempont volt irányadó: 1. hogy a kétségtelenül igényjogosult a kártalanítási igényjog megnyílta napján már kártalanítást kapjon; 2. hogy az igénylő mielőbb felebbezhető határozathoz jusson; 3. hogy a járadékok minőségének fogalmi köre pontos megállapítást és elhatárolást nyerjen, így születtek meg az eddigi 87. § helyett a 87., 87. a), bj, c), d) §-ok rendelkezései és a régi 88. § helyett az új 88. §. Az első szempont mérlegelésénél figyelembe kellett venni, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a kétségtelenül igényjogosult sérült legtöbb esetben azért nem részesülhetett a kártalanítási igényjog megnyílta napján — tehát éppen akkor, amikor állapota legsúlyosabb volt — kártalanításban, mert a kártalanítás alapjául szolgáló javadalmazás (T. 78. §.) nem volt még megállapítható. Hiányoztak a balesetet megelőző évben elért tényleges keresetet feltüntető munkabérkimutatások és a kerületi pénztár ennek hiányában nem tudta az ügyet igazgatósága elé terjeszteni. Ha a sérült segélyt kért, a pénztári adminisztráció, ha adott is, csak kisebb előleget mert folyósítani, mert nem tudta, nem lépi-e át a sérültet megillető kártalanítás mértékét. Máskor az igazgatóság ülését kellett a sérültnek bevárnia, ami legalább két-három heti késedelmet jelentett akkor, amikor a sérült, állapota súlyosságánál fogva, legjobban rá volt utalva a segélyre. Tehát részben az eddig érvényben levő rendelkezéseknek megfelelően működő adminisztráció természetéből folyó nehézségek, részben az adminisztráción kívül álló és általa egyáltalán nem, vagy csak hosszadalmas eljárások, időveszteség után leküzdhető akadályok gátolták meg a sérültet a kártalanítás azonnali kézhezvételében. Ezen nehézségek kiküszöbölése végett a módosítás az, hogy a kétségen felüli igényjogosultság esetén nem a kerületi pénztár igazgatósága, hanem maga az illetékes pénztár, és pedig »az utalványozásra az alapszabályaiban előirt rendelkezések szerint jogosultak aláírásával ellátott végzéssel« megállapítja a járadékelőleget. Ezzel elesik az, hogy a sérültnek igazgatósági határozatra, tehát igazgatósági ülésre kelljen várnia, mert az előleg megállapítására jogosultak a végzést még az igényjog megnyílta napján kiállíthatják és a pénztár azonnal fizet. De hogy a végzés kiállítói is fedve legyenek, másrészt, hogy a sérült körülbelül azt kapja előleg címén, ami őt az önkormányzati szerv (igazgatóság, szakbizottság) járadékmegállapító határozata alapján meg fogja illetni, és végül, hogy a munkabérkimutatások beérkezésétől is függetleníttessék az előleg megadhatása,