Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 23. szám - A magyarországi kivándorlás

944 Munkásügyi Szemle követi azt a felfogást, hogy a kivándorlás első sorban szociálpolitikai kérdés. Talán nem tévedünk nagyon, amikor az idevonatkozólag végzett felvilágosító munkánknak is némi részt tulajdonítunk e meglepő fordulatban. Az egyik körrendelet (205.578. szám alatt) arra hívja fel a törvényhatóságok figyelmét, hogy az 1912. év utolsó hónapjától kezdve fennálló korlátozások megszűnése következtében a kivándorlás átmenetileg előreláthatólag növekedni fog. Éppen ezért a miniszter az összes illetékes hatóságok kötelességévé teszi, hogy az állampolgárok szabad költözködési jogának sérelme nélkül tegyenek meg a hatáskörükben minden lehető intézkedést a kivándorlás csökkentésére. Első sorban a kivándorolni szándékozók felvilágosítását teszi a miniszter a hatóságok kötelességévé. A tengerentúli államokban, ahová a kivándorlók zöme igyekszik, a kereseti viszonyok ezidőszerint általában kedvezőtlenek s a munkáskereslet a legtöbb helyen nagy mértékben csökkent. 'A nem szakképzett munkás, ha kap is munkát, az ottani nehéz és testet sorvasztó munkaviszonyok mellett aránytalanul többet veszít erőben és egészségben, mint amennyit keres. A miniszter nem éri be elméleti felvilágosításokkal, hanem utasítja a hatóságokat arra is, hogy kutassák a kivándorlás helyi okait és keressék mjnden egyes esetben és általában is a bajok orvoslására alkalmas eszközöket. És itt rámutat a miniszter arra is, hogy a feladatok egy részének megoldása csak az összes társadalmi tényezők bevonásával lehetséges s éppen ezért igyekezzenek a hatóságok a társadalmi akciók és a hatósági intézkedések közt lehetőleg összhangot létrehozni, hogy e két tényező működése egymást kiegészítse. A miniszter második körrendeletében rámutat arra, hogy a kivándorlásról szóló 1909. II. t.-c. és annak az alapján kiadott rendeletek, valamint a Magyarországon kivándorlók szállítására engedélyt nyert hajóstársaságokkal kötött szerződések számos olyan rendelkezést tartalmaznak, amelyek ismerete és megértése a kivándorlóra kiváló fontossággal bir. Hasonlóképpen érdeke a kivándorlónak, hogy azokról a viszonyokról és szabályokról is tudomással birjon, amelyek a kivándorlók utazása, valamint a magyarországi kivándorlás szempontjából első sorban figyelembe veendő külföldi országokba való bebocsátása tekintetében fennállanak. Ezek az okok indították arra a minisztert, hogy hivatalosan beszerzett adatok alapján könnyen megérthető formában közreadassa mindazt, ami egy áttekinthető, kisebb terjedelmű füzet keretében közölhető és a fentebb körülírt tudniyalók közül legszükségesebb. A szóban forgó füzet az Északamerikai Egyesült-Államokba és a Canadába irányuló kivándorlásra vonatkozó útbaigazításokat öleli fel és pedig azért első sorban ezeket, mert a kivándorlók zöme ezekbe az államokba megy. Későbbi időpontban második füzet kiadása iránt is fog a belügyminiszter intézkedni, amely második füzet az amerikai viszonyokra vonatkozó részletes útbaigazításokat fogja tartalmazni. A füzet az országban divatos más nyelvekre is lefordíttatott. Még lesz alkalmunk bőven kifejteni, hogy milyen irányokban tartjuk a jelenlegi belügyminiszternek igen üdvös kezdeményezését tudatos és a nemzetmentés szempontjából igazán eredményes szociális politikává kiépítendőnek. F. 1. Az új osztrák kivándorlási törvényjavaslat. Az osztrák kormány a képviselőház október 21-iki ülésén javaslatot terjesztett be a kivándorlás rendezéséről. A javaslat külön rendelkezik az európai országokba irányuló s külön a tengerentúli kivándorlásról. Kivándorlónak tekintetik, aki az életfenntartás céljából a monarchia határain kivüli országba utazik. Kiskorúak csak atyjukkal, vagy a gyámhatóság beleegyezésével vándorolhatnak ki. Tizennyolc évesnél idősebb kiskorúakra, ha európai országokba utaznak, ezen korlátozás nem vonatkozik. Minden kivándorlónak igazolványt kell váltani. Telepeseket külföldi országok részére toborozni tilos. Ipari munkásokat csak tengerentúli országokba tilos toborozni. Mezőgazdasági, építési és földmunkákhoz, továbbá téglagyári üzemekhez, vagy rendeletileg meghatározandó egyéb ipari üzemek részére való munkástoborzáshoz (európai országokba) engedély szükséges. Ily engedély adható megbízható belföldi egyéneknek, nyilvános munkaközvetítő intézeteknek, egyesületeknek, külföldi munkaadóknak a saját üzemük részére s külföldi munkaadó testületeknek tagjai üzemei