Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 23. szám - A magyarországi kivándorlás

944 Munkásügyi Szemle követi azt a felfogást, hogy a kivándorlás első sorban szociálpolitikai kérdés. Talán nem tévedünk nagyon, amikor az idevonatkozólag végzett felvilágosító munkánknak is némi részt tulajdonítunk e meglepő fordulatban. Az egyik körrendelet (205.578. szám alatt) arra hívja fel a törvényhatóságok figyelmét, hogy az 1912. év utolsó hónapjától kezdve fennálló korlátozások meg­szűnése következtében a kivándorlás átmenetileg előreláthatólag növekedni fog. Éppen ezért a miniszter az összes illetékes hatóságok kötelességévé teszi, hogy az állampolgárok szabad költözködési jogának sérelme nélkül tegyenek meg a hatáskörükben minden lehető intézkedést a kivándorlás csökkentésére. Első sorban a kivándorolni szándékozók felvilágosítását teszi a miniszter a hatóságok kötelességévé. A tengerentúli államokban, ahová a kivándorlók zöme igyekszik, a kereseti viszonyok ezidőszerint általában kedvezőtlenek s a munkás­kereslet a legtöbb helyen nagy mértékben csökkent. 'A nem szakképzett munkás, ha kap is munkát, az ottani nehéz és testet sorvasztó munkaviszonyok mellett aránytalanul többet veszít erőben és egészségben, mint amennyit keres. A miniszter nem éri be elméleti felvilágosításokkal, hanem utasítja a ható­ságokat arra is, hogy kutassák a kivándorlás helyi okait és keressék mjnden egyes esetben és általában is a bajok orvoslására alkalmas eszközöket. És itt rámutat a miniszter arra is, hogy a feladatok egy részének megoldása csak az összes társadalmi tényezők bevonásával lehetséges s éppen ezért igyekezzenek a hatóságok a társadalmi akciók és a hatósági intézkedések közt lehe­tőleg összhangot létrehozni, hogy e két tényező működése egymást ki­egészítse. A miniszter második körrendeletében rámutat arra, hogy a kivándorlásról szóló 1909. II. t.-c. és annak az alapján kiadott rendeletek, valamint a Magyar­országon kivándorlók szállítására engedélyt nyert hajóstársaságokkal kötött szerző­dések számos olyan rendelkezést tartalmaznak, amelyek ismerete és megértése a ki­vándorlóra kiváló fontossággal bir. Hasonlóképpen érdeke a kivándorlónak, hogy azokról a viszonyokról és szabályokról is tudomással birjon, amelyek a kiván­dorlók utazása, valamint a magyarországi kivándorlás szempontjából első sorban figyelembe veendő külföldi országokba való bebocsátása tekintetében fennálla­nak. Ezek az okok indították arra a minisztert, hogy hivatalosan beszerzett adatok alapján könnyen megérthető formában közreadassa mindazt, ami egy áttekinthető, kisebb terjedelmű füzet keretében közölhető és a fentebb körülírt tudniyalók közül legszükségesebb. A szóban forgó füzet az Északamerikai Egye­sült-Államokba és a Canadába irányuló kivándorlásra vonatkozó útbaigazításokat öleli fel és pedig azért első sorban ezeket, mert a kivándorlók zöme ezekbe az államokba megy. Későbbi időpontban második füzet kiadása iránt is fog a bel­ügyminiszter intézkedni, amely második füzet az amerikai viszonyokra vonatkozó részletes útbaigazításokat fogja tartalmazni. A füzet az országban divatos más nyelvekre is lefordíttatott. Még lesz alkalmunk bőven kifejteni, hogy milyen irányokban tartjuk a jelenlegi belügyminiszternek igen üdvös kezdeményezését tudatos és a nemzet­mentés szempontjából igazán eredményes szociális politikává kiépítendőnek. F. 1. Az új osztrák kivándorlási törvényjavaslat. Az osztrák kormány a képviselőház október 21-iki ülésén javaslatot terjesztett be a kivándorlás rende­zéséről. A javaslat külön rendelkezik az európai országokba irányuló s külön a tengerentúli kivándorlásról. Kivándorlónak tekintetik, aki az életfenntartás céljából a monarchia határain kivüli országba utazik. Kiskorúak csak atyjukkal, vagy a gyámhatóság beleegyezésével vándorolhatnak ki. Tizennyolc évesnél idősebb kis­korúakra, ha európai országokba utaznak, ezen korlátozás nem vonatkozik. Minden kivándorlónak igazolványt kell váltani. Telepeseket külföldi országok részére toborozni tilos. Ipari munkásokat csak tengerentúli országokba tilos toborozni. Mezőgaz­dasági, építési és földmunkákhoz, továbbá téglagyári üzemekhez, vagy rendeleti­leg meghatározandó egyéb ipari üzemek részére való munkástoborzáshoz (európai országokba) engedély szükséges. Ily engedély adható megbízható belföldi egyé­neknek, nyilvános munkaközvetítő intézeteknek, egyesületeknek, külföldi munka­adóknak a saját üzemük részére s külföldi munkaadó testületeknek tagjai üzemei

Next

/
Thumbnails
Contents