Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 24. szám - Iparfejlesztés és szociálpolitika

Munkásügyi Szemle 907 állásnak megfelelően adta elő az eset körülményeit, azzal az eltéréssel, hogy a kocsi tolatás közben dőlt rá és nem ő akarta azt felemelni és hozzátette, hogy a beszerzett vaslemezek nem vollak elegendők a gödrök befedésére, ez volt az oka, hogy a kocsi kereke megakadt. II. A budapesti kir. ítélőtábla 1912 április 1-én kelt . . . sz. ítélete. Ítélet: A kir. Ítélőtábla az elsőbb bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A kir. törvényszék által megállapított tényállást, a sértett kötelességére vonatkozó azzal a szabatosabb meghatározással, hogy a sértettnek naponként 100 mm. áztatott kukoricát kellett 3—4 métermázsás részletekben egy három kerekű kocsival a garádhoz eltolni, az elsőbíróság ítéletében felhozott helyes indokok alapján a kir. ítélőtábla is valónak fogadta el. Ezek alapján a vádlott bűnösségét és büntethetőségét bizonyítottnak, cselekménye minősítését a törvény értelmében megfelelőnek, a reá kiszabott büntetést pedig az elsőbíróság ítéletében felhozott és a kir. ítélőtábla által is helyesekűl elfogadott enyhítő körülmények figyelembevételével bűnösségével arányban állónak találta. Ezért és mert helyes és az elfogadott tényállásnak megfelelő az elsőbírósági ítélet indokolásának az a része is, hogy azáltal, hogy a sértett akkor, amikor a kocsi megakadt, ahelyett, ^ hogy megfelelő segítség igénybevételével igyekezett volna a kocsit a gödörből kiemelni, azt egyedül kísérelte meg, a maga részéről is elmulasztotta a kellő elővigyázatot, az elsőbíróság ítéletét indokai alapján helyben kellett hagyni. [III. A m. kir. Curia 1912 október 1-én kelt . . . sz. ítélete. Ítélet: Mindkét alsóbbfokú bíróság ítélete a Dp. 385. §. 1. a) pontjában meghatározott semmiségi okból megsemmisíttetik és vádlott a Bp. 326. §. 1. pontja alapján az ellene emelt vád alól felmentetik. Indokok: Védő a Bp. 385. §. í. a) pontja alapján jelentett be semmiségi panaszt, mert vádlott cselekménye nem bűncselekmény, miután sértett maga volt oka a balesetnek és mivel az okozati összefüggés nem állapítható meg. A panasz alapos. Vádlottat terheli ugyan a mulasztás a tekintetben, hogy a megrongálódott betonburkolatot, holott ez kötelességében állott, felhívás dacára sem javíttatta ki és nem szerzett be annyi vaslemezt, hogy minden gödör fölé jusson, mert ez okozta, hogy a háromkerekű kocsi, amelyen sértett köteles volt naponként 100 métermázsa áztatott kukoricát 3—4 métermázsás részletekben a garádhoz tolni, mélyedésbe jutott és megakadt. A ténymegállapítás szerint azonban sértett nem ennek következtében, hanem annak folytán szenvedte a sérülést, hogy a nehéz kocsit minden meghagyás nélkül egymaga igyekezett a gödörből kiemelni, ami azonban a terhek súlya miatt nem sikerülvén, a megmozdított kocsi sértettre dőlt. A sértés tehát kétségtelenül a sértett önhibájából ama meggondolatlan eljárása folytán következett be, hogy az ő testi erejét felülmúló munka elvégzésére önként vállalkozott. Valamely beállott jogsértő eredményért pedig a cselekvő, illetőleg mulasztó büntetőjogilag csak akkor felelős, ha az eredmény a kellő gondosság mellett előrelátható s közte és vádlott cselekménye, illetőleg mulasztása között az okozati összefüggés megállapítható. Ez pedig a fenti tényállásra tekintettel az adott esetben nem forog fenn. S minthogy egyedül a sértett önhibájából bekövetkezett sérülésért vádlottat büntetőjogi felelősség nem terheli s ennélfogva tévesen alkalmazták a Btk. rendelkezését az alsóbbfokú bíróságok abban a kérdésben, hogy a vád alapjául szolgáló tett bűncselekmény tényálladékát megállapítja-e: ugyanazért mindkét alsóbbfokú bíróság ítéletét a Bp. 385. §. 1. a) pontjában megjelölt okból megsemmisíteni s a rendelkező rész értelmében a törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellett. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, IV., Károly-körút 2. U Részvénytöke: 6,000.000 korona KARTELLEN KÍVÜL köt tűz-, élet-, baleset-, betörés-, szavatosság-, jég-, üveg- és állatbiztosításokat. — TELEFON: 153-98. SZÁM.