Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 24. szám - Iparfejlesztés és szociálpolitika

906 vény ott, ahol megszakított időtartamok összeszámítását megengedni kívánja, ezt a megfelelő kifejezett rendelkezéssel teszi és miként a 61. §-ban is, az »összesen« szót használja. Éltekintve azonban attól, hogy a 64. §. szövegével szemben egyéb §§-bol merített >a contrario< következtetés alig birhat sulylyal, a felebbviteli bíróság álláspontjának megerősítését látja a 60. §-nak abban a rendelkezésében is, amely szerint a betegsegélyezésekre való igény a foglalkozásba való belépés napjával kezdődik. A segélyezési igényjogosultságot megállapító időtartamból tehát a biztosításra kötelező foglalkozás egyetlen időszakát és így a megszakításokkal teljesített nyolcheti foglalkozási tartamokat sem lehet kizárni. Ezt a felfogást látja a felső bíróság magában a törvénynek abban a 61. §-ban is érvényesülőnek, amely törvényszakaszra az I. fokú bíróság hivatkozik. Ott is a további biztosítás jogát a törvény szintén nem az egyhuzamban való alkalmaztatásnak bizonyos időtartamától teszi függővé, hanem éppen ellenkezőleg megengedi az egy év folyamán bármilyen részletekben történt alkalmazást, hacsak azoknak a részleteknek időtartama összesen eléri a hat hónapot. BALESETBIZTOSÍTÁS. Vakbélgyuladás mint üzemi baleset. A német birodalmi biztosítási hivatal I. a. 4050/911. sz. ítélete, ítélet: A hivatal a kártalanítási igénynek helyt ad. Indokolás: A hivatal által beszerzett orvosi felülvéleményezés szerint megállapítható, hogy a sérültnél már a baleset (súlyos tárgy emelése) időpontja előtt a vakbél táján gyuladás mutatkozott, e betegségi tünetek még a baleset előtt rövid idővel is kezelésre szorultak. A beszerzett adatok szerint a gyuladás az orvosi kezelés folytán enyhült és a sérült a baleset előtt 14 nappal már fájdalmaktól ment volt. Az emelésnél történt megerőltetés azonban a gyuladás a vakbél környékén újból előidéztetett. Nem dönti meg ezt a következtetést az a megállapítás, hogy a vakbél operációjánál a sérülési következmények nem mutatkoztak, mert az ily következmények oly kicsinyek lehetnek, hogy pár nap múlva észre nem voltak vehetők. A gyuladás felizgatása összefügg a súlyos tárgy emelésével a balesettel, ezért a kártalanítási igény megállapítandónak mutatkozik. A büntetőjogi gondatlanság fogalmához. I. A budapesti kir. büntetőtörvényszék 1912 január 13-án kelt 2121/912. B. sz. ítélete. ítélet: A királyi törvényszék X. főgépész és munkavezető az U. keményítőgyárban, vádlottat bűnösnek mondja ki a Btk. 310. §-ának 1. bekezdésébe ütköző s a szerint minősülő gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségében, amelyet azáltal követett el, hogy B.-n az U. keményítőgyárban a munkások többszöri figyelmeztetése dacára a gödrös betontalapzatot, habár az a hatásköréhez tartozott, meg nem javíttatta, illetve a gödrök befedésére megfelelő számú és nagyságú vaslemezeket be nem szereztetett és ezáltal okozója lett annak, hogy 1910 április 28-án, amikor egy három kerekű kocsin D. L. sértett áztatott kukoricát tolt, a kocsi a gödrös talajon felborult, sértettre dőlt, ki ezáltal 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A vádlott nem ismerte be bűnösségét. Azt beismerte, hogy a beteg gyárigazgató őt bizta meg teljes intézkedési hatáskörrel a gyár vezetésével; elismerte, hogy éppen B. L. jelentése folytán tudomással birt arról, hogy a padlás betonburkolata sok helyen megromlott; hogy azon gödrök, mélyedések vannak, amelyek a kukoricával megrakott kocsi tolását megnehezítik. Azzal védekezett azonban, hogy sértett a kérdéses időben úgy, mint más alkalommal is, a rendesnél nagyobb mennyiségű kukoricával terhelte meg a kocsit csak azért, hogy a szükséges mennyiségű kukoricát rendeltetési helyre szállítván, a munkából előbb távozhasson. Ezenkívül sértett a vaslemezeket nem használta fel, a gödröket velük nem fedte be. Ezek voltak az okai annak, hogy a kocsi a gödörben elakadt. És még ekkor sem tett jelentést, nem kért segítséget a kocsinak kiemelésére, hanem azt maga kicérelte meg, mivel pedig a túlsúlylyal szemben nem volt ereje a kocsi kiemelésére, a megmozdított kocsi rádőlt és emiatt sérült meg. B. L. terhelt magának okozta megsérülését. B. L. a fentebb előadott tény-