Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1912 / 24. szám - A munkásbiztosítás reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozásai. VI. ülés 1912. évi december hó 17-én. A munkásbiztosítási választott bíróságok szervezete és hatásköre
898 Munkásügyi Szemle I. Szervezet. 1. A T. 158., 159. §-aihoz. A »munkásbiztosítási választott bíróság* elnevezés helyett: »M. kir. munkásbiztosítási bíróság« cím állapítandó meg. 2. Az ekkép elnevezendő bíróságok, hacsak azokra a munkásbiztosítási jogszolgáltatáson kivüli feladatok is nem háríttatnak, csak a kir. ítélőtáblák székhelyén s azok területére kiterjedő hatáskörrel szervezendők s ezzel a T. 158. §-ában megállapított kettős hatáskör megszüntetendő. 3. A T. 159. §-a kiegészítendő oly módon, hogy nemcsak az elnöki, hanem a helyettes elnöki állások is, a szükséghez képest külön bírói állás ként szervezhetők. 4. A T. 163. §-ához. Annak a törvényrendelkezésnek fenntartásával, hogy a bíróság meghatározandó nagyobb jelentőségű vitás kérdésekben (pl. állandó baleseti kártalanítás, végkielégítés, neveltetési pótlék stb.) ötös tanácsban ítél, — megállapítandó, hogy: a) csekélyebb jelentőségű vitás kérdések (pl. betegsegély iránti igények), nyilvános tárgyalást nem feltételező elintézések (pl. az elnök intézkedései ellen irányuló előterjesztések) stb. hármas tanácsban döntendők el, hacsak nem ötös tanács elé utalt kérdéssel együtt kerülnek elbírálásra; b) a bíróság elnöke s helyettese részére egyes bírói hatáskör biztosítandó perbeli előhatározatok hozatala s perenkivüli intézkedések (pl. bírói és pénztári határozatok foganatosításának ellenőrzése) céljából. 5. A T. 159. §-ához. A bíróság jegyzői teendőit jogvégzett s bírói előszolgálatra képesített jegyzők lássák el. A bíróság kezelői, leíró- és szolgaszemélyzete a pénztári szervezettől függetlenítendő s azok kinevezését magasabb állásokra az illető szakminister, az alsóbb rendűekre pedig a bíróság elnöke teljesítse. II. Tárgyi hatáskör. Az I. fokú munkásbiztosítási bíróságok hatásköre kiterjesztendő: 1. A T. 12., 14. §-aihoz. A munkaadónak a T. 12. és 14. §-ain alapuló megtérítési kötelezettségeiből keletkező vitás kérdésekre. 2. A T. 37., 43., 66. és 156. §-aihoz. A T. 156. §-ában meghatározott összes vitás kérdésekre. (Betegsegélyezési járulékok, tagsági igazolványi díjak, balesetbiztosítási díjak, a pénztárak és munkaadók egymás iránti megtérítési kötelezettségei stb.) 3. A T. 20., 29., 42. §-aihoz. A munkaadó által bejelenteni elmulasztott adatok pótlása iránti eljárás költségeinek megtérítéséből, pótjárulékok kiszabásából, járulékok és igazolványi díjak beszedésének megtiltásából származó vitás kérdésekre. 4. A T. 51. §-ához. Külön alapokból nyújtható segélyezésből felmerülő vitás kérdésekre. A T. 72., 77., 95. és 96. §-aihoz. 5. Járadékok tőkésítése kérdéseire. A T. 72. §-ához. 6. Tanulmányok folytatása céljából járadékok és segélyek engedélyezése kérdéseire. A T. 85. §-ához. 7. Előleges bizonyításokra. A T. 167. §-ához. 8. A munkásbiztosítási bírói ítéletek foganatosításának ellenőrzésére s a végrehajtás elrendelésére. 9. A munkásbiztosítási jogból folyó jogviszonyok létezésének, vagy nem létezésének megállapítása iránti (praejudicialis) vitás kérdésekre, ha a megállapítást valamely fél jogszerű érdeke kívánja. Különösen: A T. 7., 8. §-aihoz. a) A taggá felvétel kérdéseire; A T. 60. §-ához. b) a tagság fenntartása s fennállása és megszűnése iránti vitás kérdésekre; f c) Munkaviszonyból támasztott baleseti kártérítési igények érvényesítése eseteiben a biztosítási kötelezettség kérdésének a rendes bírói eljárást megelőző eldöntésére.