Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 24. szám - A munkásbiztosítás reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozásai. VI. ülés 1912. évi december hó 17-én. A munkásbiztosítási választott bíróságok szervezete és hatásköre

Munkásügyi Szemle 899 A t. 84., 187. és következő §-aihoz. 10. A rend-fenntartás jellegű, csekélyebb jelentőségű munkásbiztosítási kihágásokra (pl. a munkába lépés, kilépés, üzemváltozás, baleset megtörténte bejelentésének elmulasztása, a tagsági igazolványokra vonatkozó szabályok megszegése, szívességi bejelentések, betegség színlelésével segély igénybe vétele, ülnöki tisztség gyakorlásának megakadályozása, rendes bérjegyzékek nem vezetése, stb.). 11. A pénztárak és orvosaik között magánjogi igények tárgyában felmerülő vitás kérdésekre, esetleg a fegyelmi bíráskodásra is a pénztár közegeinek és az orvosok küldöttjeinek ülnöki részvétele mellett. III. Eljárási rendelkezések. A T. 91. §-ához. 1. A közvetlen kereseti eljárás sikeressége hatályos perjogi szankcióval biztosítandó. Különösen megfelelő rend-fenntartási eszköz állapítandó meg arra az esetre, ha a pénztár záros határidőhöz kötött kötelezettségének indokolatlanul meg nem felel. A T. 92. § ához. 2. Kifejezetten megállapítandó, hogy a munkaadók a munkásbiztosítási bíróság adatszolgáltatás iránti felhívásainak is a T. 92. §-ában meghatározott következmények terhével megfelelni tartoznak. A T. 94. §-ához. 3. Az új kártalanítási eljárás módosítandó. És pedig vagy abban az irányban, hogy: a) a bíróilag megállapított járadék megszüntetése, módosítása az érdekeltek bármelyikének javaslatára csak bírói eljárás útján történjék; b) vagy megállapítandó, hogy a balesetet követő bizonyos idő, pl. 2 év eltelte után a pénztár a járadékot csak 1 éves időszakokban változtathatja. Annak leszállítása esetén azonban a munkásbiztosítási bíróság elnöke, az érdekelt fél kérelmére, a beszüntető vagy leszállító intézkedés érvényre jutását felfüggesztheti addig, míg a bíróság határozatot nem hoz. A T. 160. § ához. 4. Az ülnököket illető átalány és napibérkárpótlás iránti törvényrendelkezés oda módosítandó, hogy a biztosítottak részére — kérelmükre — megállapítandó napibérkárpótlás összegébe az átalány beszámítandó. A T. 161. §-ához. 5. A T. 161. §-ának 5-ik bekezdésében használt »ismételt« kitétel elhagyásával kimondandó, hogy az ülésekről igazolatlanul elmaradás pénzbírsággal sújtható. Továbbá kimondandó, hogy a pénzbírság elengedését megtagadó elnöki határozat ellen sincs jogorvoslatnak helye. A T. 163. §-ához. 6. A T. 163. §-ának első bekezdése, mely szerint a bíróság tárgyalásairól a feleket a pénztár értesíti, mint a gyakorlattal ellentétes és célszerűtlen, elhagyandó. A T. 165. §-ához. 7. A bírói orvosszakértők kötelező meghívására vonatkozó perjogi szabály oda módosítandó, hogy az orvosszakértők meghívása, különösen írásbeli véleményt már előterjeszteti szakértőkre nézve, a bíróság belátásától függ. (L. 1903. évi törvényjavaslat indokolását.) A T. 167. §-ához. 8. a) A T. 167. §-ában meghatározott 30napifelebbezési határidő 15 napra leszállítandó. b) Törvényileg szabályozandó az a kérdés, hogy az I. fokú munkásbiztosítási bíróságok és Il-od fokon a m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal bírói osztálya, a szabályszerűen létrejött pénztári határozatnak, illetőleg I. fokú bírói ítéletnek felebbezéssel meg nem támadott részeit érinthetik-e, különösen az alsó fokon elismert jogalap lehet-e felülbírálat tárgya ? (Reformatio in pejus et in melius.) c) A T. 167. §-a 2. bekezdésének rendelkezése oda módosítandó, hogy az ítéletekben a segélyre, vagy kártalanításra vonatkozó igényjogosultság megállapítása esetében, a segély és járadék számszerű meghatározására szolgáló tényezők jelölendők meg.