Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 24. szám - A munkásbiztosítás reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozásai. VI. ülés 1912. évi december hó 17-én. A munkásbiztosítási választott bíróságok szervezete és hatásköre

884 Munkásügyi Szemle A legfelsőbb bíróság egyik újabb határozatában1) kimondja, hogy termelt fa elszállítására létesített lóvasutnál alkalmazottak biztosításra kötelezettek, mert a vasúti üzem fogalmát legtágabb műszaki értelemben kell felfogni, tekintet nélkül az azzal összefüggő foglalkozásnak gazdasági jellegére, céljára és terjedelmére. Most már felmerül az a kérdés, hogy mi történnék akkor, ha a munkásbiztosítási szervek ezután a felperes biztosítási kötelezettségét még sem állapítanák meg és az igénylőt, aki a rendes bíróságnál kártérítési keresetével jogérvényesen elutasíttatott, kártalanítási igényével szintén elutasítanák ? De ugyancsak eltérő döntések keletkezhetnek még más irányokban is. Tudniillik : 2. A biztosítási kötelezettség kérdése döntendő el az iparhatóság mint kihágási bíróság előtt olyankor, midőn a munkaadó ellen az alkalmazott bejelentésének elmulasztása miatt tett feljelentés kapcsán merül fel az a vitás kérdés, hogy az illető alkalmazott biztosításra kötelezett-e, vagy sem ? 3. Ugyanez a kérdés előfordulhat a rendőri büntető hatóságok hatáskörébe utalt abban az esetben, amikor a munkaadó a balesetnek a rendőri hatóságnál bejelentését elmulasztja s az emiatt indított rendőri eljárás folyamán azzal védekezik, hogy a baleset nem az 1907 : XIX. t.-c. szerint baleset esetére biztosított üzemben fordult elő. (Törvény 84. §. és 193. §. 2. bekezdés.) 4. Ugyanezt a kérdést van hivatva eldönteni az 1884 : XVII. t.-c. 176. §-a értelmében eljáró iparhatóság s annak határozatával szemben megindítható per folyamán a rendes bíróság a törvény 156. §-ában meghatározott igények elbírálása alkalmából, amikor a járulékok, tagsági igazolványi díjak, balesetbiztosítási díjak befizetése és megtérítése iránti kötelezettségek ismét a biztosítási kötelezettség kérdésével függnek össze. 5. A biztosítási kötelezettság kérdése nyer eldöntést az országos pénztár igazgatóságánál és felebbezés esetén az állami munkásbiztosítási hivatalnál a törvény 157. §-án alapuló üzembesorozás és balesetbiztosítási járulékok és tőkeösszegek kivetése alkalmából. 6. A biztosítási kötelezettség kérdése felmerül a kórházi ápolási költségek viselése kérdésében döntésre hivatott közigazgatási fórumok előtt. Utalhatunk a közigazgatási bíróság egyik Ítéletére"), melyben valamely színházi (segédművésznő és táncosnő minőségében) alkalmazott ápolt után felmerült gyógyköltség viselésének kérdése kapcsán a 2.400 koronát meg nem haladó évi fizetéssel biró színházi alkalmazottak biztosítási kötelezettségét mondta ki. 7. A biztosítási kötelezettség kérdése a munkásbiztosítási választott bíróságok ítéleteiben döntendő el mindazok betegsegély, vagy baleseti kártalanítás iránti igényének elbírálása alkalmából, akiknek biztosításra kötelezetti minősége vitássá válik. 8. Végre felmerülhet a biztosítási kötelezettség problémája a hatásköri bíróság előtt. Látjuk tehát, hogy alig van bírói, vagy közigazgatási fórum, amely előtt a biztosítási kötelezettség kérdése meg ne fordulhatna. És az egyöntetűséget, vagy a döntések bármelyikének prejudiciális jelleqét biztosító töryényrendelkezés nemlétében előfordulhat, de meg is történik, hogy a különböző célú eljárások eredményekép ugyanaz az eset eltérő megoldáshoz juthat. Nyilvánvaló, hogy ezen változtatni kell, de hogyan? A munkásbiztosítási törvény módosítását célzott 1909. évi javaslat 35. §-a a hatáskör tagoltságán annak kimondásával kívánt segíteni, hogy az 1907: XIX. t.-c. 156. §-ában említett vitás ügyekben, ha a biztosítási köte') C. 1911 Q. 42. *) Kb. 5.476/1911. (Országos Pénztár 1910. évi jelentése 34. oldal.)