Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1912 / 24. szám - A munkásbiztosítás reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozásai. VI. ülés 1912. évi december hó 17-én. A munkásbiztosítási választott bíróságok szervezete és hatásköre
Munkásügyi Szemle 875 támasztott igények a törvény intencióin és rendelkezésein túl növekednek, de a teljesítmények, amelyekből azok fedezhetők lennének, nem változnak, természetszerűleg megbomlik az egyensúly önmagától és a törvénynek financiális bázisa teljesen megdől. Újólag felkérem a tisztelt Urakat, hogy tárgyalásaink során erre is figyelemmel lenni méltóztassanak. Különösen a pénztárak, úgy az Országos, mint a Kerületi Pénztárak tisztviselőit, — mint akik ezt az anyagot legközvetlenebbül ismerik, kérem arra, hogy ezeket a kérdéseket kellően megvilágítsák. Ezeket előrebocsátva, üdvözlöm a tisztelt Urakat, és felkérem az előadót, dr. V/ályi Sándor kir. ítélőtáblai bíró urat, a budapesti munkásbiztosítási választott bíróság elnökét, hogy előadását megtartani szíveskedjék. Dr. Vályi Sándor előadó: Tisztelt Teljes Ülés! Minden életképes fiatal organizmusnak elmaradhatatlan életjelensége a fejlődés, növekedés és gyarapodás. Szociális bírói szervezetünk jövőjében is ez a perspektíva nyílik meg szemünk előtt. Csak az a kérdés, hogy a fejlődés útja merre és hova vezet ? Midőn a Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesülete választmányának kitüntető bizalma alapján reám hárul az a feladat, hogy a munkásbiztosítási választott bírói intézménv törvényhozás útján továbbfejlesztésének irányát megjelöljem, — a meglehetősen progresszív kifejlesztés mellett elfoglalt álláspontom megértetésére mellőzhetetlennek látszott, hogy a bíróság eddigi életműködését irányított jogforrások és fejlődési mozzanatok ismertetésére is bírálólag kiterjeszkedjem. A munkásbiztosítási törvény értelmében létesített biztosító és igazságszolgáltató szervezetben a választott bíróságok intézménye egyike azoknak a tényezőknek, amely talán a legkevesebb megtámadtatásnak volt kitéve. E szerencsés körülménynek okait keresve, szembeötlő, hogy a választott bíróság a többi munkásbiztosífási szervekhez képest önálló jogállásánál és juriszdikcionális függetlenségénél fogva kedvezőbb, sőt — mondhatjuk — kiváltságos helyzetben van. A munkásbiztosítás ügyével összefüggő pártpolitikai és hatalmi kérdések áradatában, mint a hullámoktól védett kis sziget, vonul meg ez az új bírói intézmény, amelynek csendes működéséről a közvélemény még most is alig, de mindenesetre jelentőségén aluli mértékben vett tudomást. Fel kell tennünk azt is, hogy a közelebbről érdeklődők és érdekeltek is eddig inkább várakozó álláspontot foglaltak el ez új alapokon épült bírói szervezet életképességének, nagyobb feladatokra hivatottságának megítélésében. Mindezekre tekintve, ha óvakodunk is attól, hogy a választott bíróságok működése ellen irányuló élesebb bírálatok elmaradásából messzebbmenő következtetéseket vonjunk le, az eddigi tapasztalatok mégis elegendő alapot látszanak nyújtani arra, hogy bíztató auspiciumokkal s reménynyel tekintsünk a nálunk még zsengekorú igazságszolgáltatási alkotás jövője s fejlődése elé. A munkásbiztosítási választott bíróságnak a tisztán laikus elemekből álló testületek színvonalán felülemelkedő jellegét a hivatásos bírónak vezérszerepe adja meg, amely az ítélkezés szakszerűségének, egyöntetűségének, valamint a szabatos és gyors ügymenetnek biztosítéka. Tagadhatatlanul értékes juriszdikcionális tényező azonban a megoldandó vitás kérdések alapját képező életviszonyokban jártas ülnököknek az ítélethozatalban közreműködése is. Nemcsak azért, mert azoknak gyakorlati élettapasztalata a hivatásos bírónak tudását és látkörét — mintegy a komplementár színek összhatását eredményező módon — kiegészíti és tágítja, hanem, mert a polgári juriszdikció terén a bírói hatalom gyakorlásából eddig kizárt polgároknak a munkáltatási jogviszonyokból eredő kontroverziák megoldásában való aktiv részvétele a tőke és munka közölti érdekellentét egyensúlyozásának, köz-