Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 24. szám - A munkásbiztosítás reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozásai. VI. ülés 1912. évi december hó 17-én. A munkásbiztosítási választott bíróságok szervezete és hatásköre

874 Munkásügyi Szemle SZEMLE. ^ • •••••••••• MUNKÁSBIZTOSÍTÁS. A munkásbiztosítás reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozásai. VI. ülés 1912. évi december hó 17-én. A munkásbiztosítási választott bí* rcságok szervezete és hatásköre. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesülete folyó hó 17-én teljes ülést tartott Szterényi József v. b. t. t. ny. államtitkár elnöklete alatt, mely alkalommal folytatta szaktanácskozását a munkásbiztosítási törvény reformjáról. Az ülés lefolyása a következő volt: Szterényi József elnök: Tisztelt Uraim! Hazai munkásbiztosítási törvényünk megvitatására megindított akciónk folytatásaképpen egy újabb fejezetnek tárgyalását tűztük ki a mai napra: a választott bíróságról szóló részt. Szerves összefüggés ugyan az először letárgyalt szervezeti rendelkezések és a ma tárgyalandó választott bírósági fejezet között nincs. Ne is méltóztassék úgy felfogni tárgyalásaink sorozatát, illetve beosztását, mintha ez a törvény összefüggő rendelkezéseinek egymásutánban való tárgyalása kívánna lenni. Kénytelenek vagyunk úgy tárgyalni az anyagot, amint az előadó urak azzal elkészülnek, majdan a végleges beosztás feladata lesz a törvény sorrendjét, illetve szerkezeti beosztását követőleg beosztani az anyagot, hogy azután összefüggő egészet képezzen. A mai tárgyalás anyagára nem kívánván hosszabb ideig igénybe venni a tisztelt Urak figyelmét, hisz' ezzel az előadó maga kíván hosszabb ideig foglalkozni, csupán jelzem azt az irányt, melyben a vita anyagát látni óhajtanám. A választott bírósági szervezeti rész, vagyis maga a választott bírósági intézményben rejlő esetleges hibák és hiányok mellett arra kérném a vitában résztvenni szándékozókat, hogy a választott bíróság működésének gyakorlati részét is tegyék bírálat tárgyává, mert hisz' nem elég, hogy tudjuk, vájjon maga az intézmény, mint olyan, jó vagy kevésbbé jó, szükséges tudnunk az intézmény, mint új berendezés gyakorlati működésének az eredményeit is, hogy azokból vonhassunk le azután következtetést az esetleges módosítás szükséges voltára nézve. Bizonyára nem ismeretlen azok előtt, akik a kérdéssel foglalkoznak, hogy egész irodalmat alkot Németországban a választott bíróságok és ezek betetőzését képező birodalmi munkásbiztosítási hivatal bíráskodásának túlságba menő úgynevezett túlliberálizmusa, amely sok tekintetben eltér a törvény alapintenciójától és nem ritkán bizonyos álhumanizmust visz bele a maga bíráskodásába, vagyis humánus szempontból ítéli meg az eléje kerülő anyagot és nem kizárólag abból a szempontból, amit maga a törvény is a maga szociális célzatában bizonyos keretek között intenciónál. Nagyon szeretném tehát, ha ez a szempont tárgyalásaink során kellően érvényesülne, mert hisz' eme szempont kellő kidomborításától függ annak a kérdésnek elbírálása, vájjon azok a terhek, amelyeket a törvényalkotó, a törvényhozó kontemplált, ezen törvény alapján tényleg abban a keretben mozognak-e, amelyeket a törvény intendált, mert ha a bíráskodás ezen keretet túllépi, a járulékszedés azonban azon keretekhez van kötve, amelyeket a törvény szigorúan előír, vagyis a pénztárakkal szemben