Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 22. szám - Biztosítás munkanélküliség esetére

Munkásügyi Szemle 811 július hó 25-én kelt novella, megváltoztatott, 1911. év végén érvényét veszítette. Az 1911. év augusztus hó 15-iki törvénynyel azonban érvénye 1914. év végéig meghosszabbíttatott. KÖZMUNKA ÉS INSÉGMUNKA. Az 1905. évi angol munkanélküliségi törvény alapján foganatosított intézkedések az 1910—12. igazgatási években. Az 1905. évi törvény (Unemployed Workmen Act) alapján 1910—11. igazgatási években inségmunkabizotíságok a Anglia és Wales területén Londonon kivül 101 városban létesültek. 36 vidéki városban azonban semminemű működést nem fejtettek ki. A Londonban és 65 vidéki városban működő bizottságoknál 73.491 munkanélküli jelentkezett, azaz 5*04 az illető városok 1.000 lakosára számítva. A jelentkezők közül 51.821-eí nyilvánítottak a törvény alapján segélyezésre jogosítottnak. Ezek szakmák szerint következőképp oszlottak meg : alkalmi munkás 25.007, azaz 48,3u/<>; épitőmunkás 10.954, azaz 21 "17"; szállítási munkás s 3.895, azaz 7 5% ; fémmunkás 3.213, azaz 6'2°/o; élelmezési munkás 1.103, vagyis 2'lu/o; egyéb 6.305, vagyis 12"2°/o. Mint látható, a segélyezettek 70°/°-a építő alkalmi munkás. Szükségmunkára 34.960 egyént utasítottak, akik közül azonban csak 28.993 vállalta el a felajánlott munkát. A londoni központi hatóság, a szükségmunka-bizottságok és a vidéki hatóságok összesen 112.697 font sterlinget fizettek ki a szükségmunkáknál alkalmazottaknak, mely összegből 16.668 font esik a mezőgazdasági kolóniákban elhelyezettekre és családjaikra esett. Kivándorlási segélyt 2.775 egyén kapott (az előző évben 1.702), költözködési segélyt 260. A bizottságok összes bevétele 162.125 font volt, ebből 124.614 fontot a közhatóságok szolgáltattak, 6.846 font magánosok adakozása és 11 203 fent a végzett munkák utáni bevétel volt. A 183.585 font sterling összkiadásból 35.391 font esik a mezőgazdasági kolóniákra 79.360 font szükségmunkákra és 32.485 font a költözködési és kivándorlási segélyre. Skótországban összesen 8 bizottság működött, ezeknek a működése is jelentéktelen. Az 1911. április és 1912. márczius között lefolyt kedvező gazdasági évben a munkanélküliek már csak 34.019 esetben fordultak az inségbizottságokhoz, tehát 19.472-vel kevesebb esetben, mint az előző esztendőben; 28.011 esetben közvetítettek számukra munkát, tehát 19.472-vel kevesebb esetben, mint a megelőző évben. Míg a munkakeresletek száma csökkent, a kivándorlási segélyért folyamodók száma emelkedett.1 Összesen 4.283 személy kapott kivándorlási pénzsegélyt (szemben az előző év 2.770 esetével). A kivándorlók segélyezése a bizottságoknak 53.255 font sterl. kiadást okozott, amely összegből magára Londonra 35.967 font sterl. esett. Nemcsak a kedvezőbb gazdasági helyzet folytán csökkent az inségbizottságok szerepe, hanem az állami munkaközvetítő intézetek sikeres működése folytán is. Az ipari munkanélküliség megelőzésének tanulmányozására 1911-ben Franciaországbankiküldött bizottság, melya gazdasági válságok bizottságát váltotta fel, első jelentésében javasolja, hogy a statisztikai ügyosztályban szerveztessék egy hivatal, melynek feladata a termelök és fogyasztók ingyenes informálása lenne az árváltozásokról és ezek okairól. Megállapítja, hogy ipari fellendülés következett be, de egy gazdasági válság újból nagy munkanélküliséget okozhat. Ajánlja, hogy a válságbizottság indítványának megfelelően a közmunkákat ne siettessék és a munkanélküliség esetére tartsák fenn e munkákat. E célra a közigazgatási hatóságok rendelkezésére megfeielő tartalékalap álljon. Ezenfelül egy általános tartalékalap szervezendő. Végül az állam hozzájárulásával végzendő munkálatok szabályozására az állam e szempontokból gyakoroljon nagyobb befolyást. A közmunkaügyi miniszter egy miniszíeriumközi bizottság kiküldését indítványozta, hogy a megfelelő terveket előkészítse. A drágaság és munkanélküliség csökkenésére Vaillant a franczia képviselőházban törvényjavaslatot nyújtott ba, melyben ebből a czélból, valamint a munkaviszonyok javítása végett is egy nemzeti és községi gazdasági uradalom és üzem felállítását és a föld fokozatos államosítását kívánja. A munkanélküliekről való gondoskodás Hessen nagyhercegségben. A hesseni nagyhercegségi minisztérium röviddel ezelőtt az 1893. évi június hó 16-iki rendeletét, egy, a munkanélkülieket figyelembe vevő rendelettel egészítette ki.