Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 22. szám - Biztosítás munkanélküliség esetére

Munkásügyi Szemle 807 13 fizetett ki évi 1.000 koronán alul munkanélküli segélyt. Tíznél a kifizetett segélyösszeg 1.000 koronán felül volt, de a 10.000 koronát nem haladta túl, négy 10.000 koronánál, kettő pedig 50.000 koronánál nagyobb összeget fordított segélyezésre. A vas- és fémmunkások 56.865 korona 07 fillért, a könyvnyomdászok segélyző-egyesülete pedig 87.532 koronát fizetett ki munkanélküli tagjai segélyezésére. Ha figyelembe vesszük, hogv a szakszervezetek a fönt felsorolt összegen felül még 33.471 korona 17 fillért fordítottak utas- és költözködési segélyre, akkor méltányolnunk kell azt a törekvést, melylyel a szakszervezetek a munkanélküliség által sújtott munkásokon segíteni törekednek. Ebből a szemléből is kitetszik, hogy mennyire hiányos statisztikát vezetnek a szakszervezeteink e fontos segélyezési ágról. Kívánatos, hogy a szakszervezetek ezt a statisztikát azon kérdőív alapján rendezzék be, amelyet a főváros tanácsa küldött szét az 1911 -ik évi április hó 27-én 40.955. számú határozata alapján a fővárosi szakszervezeteknek, mivel kellő adatok híjján a hatósági segélyezés berendezése fokozott nehézségekbe ütközik. A munkanélküliség esetére való biztosítás állása Németországban. A Köln város által létesített >a téli munkanélküliség elleni biztosító pénztár* immár 15 évi működésre tekinthet vissza. A város évenkint 20.000 márkával járul a biztosítás költségeihez. A pénztár ebből jobb években tartalékalapot gyűjt, hogy a nagyobb munkanélküliség alkalmával felmerülő hiányokat fedezhesse. A pénztár csak a december 1-től március l-ig terjedő időben felmerülő munkanélküliség esetén fizet segélyt a biztosított tagoknak. Az 1911. évben a pénztárnak 1.621 igényjogosult tagja volt, ebből 1.237, azaz 76-3°/o jelentkezett mint munkanélküli. A pénztár összesen 25.941 napra fizetett ki segélyt és pedig 17.60472 napra napi 2 márkát = 35.209 M. s 8.33672 napra 1 márkát = 8.336*50 márka. A segélyzettek közül tanulatlan munkás volt 329, tanult 827. E pénztár reformjáról külön emlékezünk meg. Freiburgnak a biztosítási intézménye csak egy év óta működik. Itt a genti rendszert honosították meg. A városi munkahivatal jelentése szerint a biztosításban 31 testület vett részt és pedig 27 szakszervezet s 4 más egyesület. A 27 szakszervezet közül 24-nek van munkanélküli segélyezése, háromnak a tagjai pedig az önkéntes takarékoskodás elvei alapján csatlakoztak az intézményhez. Ezenkívül volt még 35 egyéni takarékgyüjtő tag. A község hozzájárulásában 117 munkanélküli részesült 1.858 napra 1.482'44 M. összeggel. Az első év tanulságai a szervezet tekintetében elég jók. A szervezetekkel a leszámolás minden^ nehézség nélkül történt. A magángyűjtők azonban nagyrészt előre kivették a pénzüket, úgy hogy hozzájárulásban nem részesülhettek. Schönebergben (Berlin mellett) szintén a genti rendszert vezették be 1911. évi január hó 26-án. December 31-ig 600 igényjogosult tag jelentkezett, köztük 13 nő. A 600 jelentkező közül 536 szakegyesületi tag volt. A magános takarékgyüjtés itt sem mutat fel számbavehető eredményeket. A 600 jelentkező közül 502 részesült segélyben — a többi időközben munkához jutott — ezeknek 11.203 napra 9031*42 márkát fizettek ki. Egy segélyzetíre tehát 22*48 segélyezési nap s 17*99 márka segélyösszeg jut. A schönebergi eredmények is azt mutatják, hogy a munkanélküliség eseiére való önkéntes biztosítást majdnem kizárólag a szervezett munkások veszik igénybe s hasonló eredményekre jutottak Strassburgban s Mannheimban is. A genti rendszer bevezetését határozta el az alább közölt tervek alapján Stuttgart városa is. Erre tett előterjesztést Chavlottenbuvg város tanácsa is, a városi képviselőtestület többsége azonban attól való félelmében, hogy a szakszervezetek terjeszkedését segíti elő, a javaslatot nem fogadta el. München városa országosan kívánná a munkanélküliek segélyezésének ügyét szabályozni s előterjesztést tett a kormánynak, melyben a maga részéről évi 50.000 márkát ajánlott fel e célra. Frankfurt (a/M.) városa egy évenkint 15.000 márkával dotálandó alapítványt létesített, melyből kölcsönöket engedélyez szorult helyzetben levő munkanélkülieknek, az évi kamat az utolsó évben teljesített visszafizetés és az évi dotáció egyharmadának erejéig. Tervbe van véve egy munkanélküliségi segélypénztár létesítése Oífenbachban és Eupenben is. Megemlítendő még, hogy a bajor országgyűlés elfogadott a tavaszszal egy indítványt, mely szerint azok a községek, melyek a munkanélküliség elleni biz-