Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 21. szám - Van-e Magyarországon őszinte szociálpolitika?

778 Munkásügyi Szemle A nemi betegségek elleni küzdelem németországi egyesülete az elmúlt hetekben Berlinben tartotta évi közgyűlését és egyúttal megünnepelte fennállásá­nak tizedik évfordulóját. A közgyűlésen Blaschko tanár számolt be az egyesület 10 évi működéséről. Elmondhatta, hogy az egyesület millió számra terjesztette a felvilágosító röpíveket és népszerű tudományos hangon szerkesztett röpiratokat. A helyi csoportoknak egész serege gondoskodott kellő számú előadásról es ezirányú kiállításokról. Az egyesület törekvései közé tartozott, hogy az orvos­növendékek ez irányban alaposabban kiképeztessenek és a betegek alaposabb kezelésben részesüljenek. Végül az erkölcsrendészeti intézkedések humánusabb kezelése is az egyesület beavatkozására vezethető vissza. A főcél azonban a felvilágosítás volt és ez is akar maradni, mely célból az egyesület a pedagógu­sukkal és a szülőkkel való érintkezést keresi. A küzdelem eredményeit statiszti­kailag még igazolni nem lehet, de az utolsó újoncozás ezirányú tapasztalatai máris kedvező eredményekre engednek következtetni. A közgyűlésen még Neissev boroszlói tanár az utolsó 10 évnek tudományos haladásáról számolt be. Munkásnők hivatásos betegsége egy izzólámpagyárban. Egy eddig ?.lig ismert hivatásos betegséget figyeltek meg egy izzólámpagyárban alkalmazott üvegfúvó munkásnőkön. A bal könyöknek a kemény asztallapra való tartós támasztása folytán a lányok egész soránál a kéz középcsontok közötti izmok sorva­dása fejlődött ki. Hogy jövőben hasonló megbetegedéseknek elejét vegyék, könyökeik alá puhára párnázott készüléket helyeztek. Uj soffőrbetegség. Egy idő óta a wieni kórházak ambulancziáján külö­nös betegséggel jelentkeznek majdnem kizárólag sofförök, akiknek lábszáraikon és karjaikon kiütések lépnek föl. A sofförök az idei abnormálisan nedves nyár folytán nagyon gyakran bőrig áztak. Felső ruhájuk és kaucsukköpenyeik csak mellöket és hátukat védte meg kellően. A kabátújjakon befolyt a viz és a készü­léken nyugvó alkarokat is bőségesen érte az eső. A kevéssé védett lábak és lábszárak is teljesen átáztak. Ennek következményei voltak a kiütések, amelyek különben nagyon fájdalmasak voltak ugyan, de teljesen veszélytelenek. Százával jelentkeztek a különböző wieni kórházakban ilyen kiütéssel. A bajt csak a sof­förök ruházatának okszerű megváltoztatásával lehetne megelőzni. Útmutató szülők részére gyermekeik pályaválasztásához Halléban. Halle város statisztikai hivatalának évkönyvében erről a tárgyról nagyon figyelemreméltó feljegyzések vannak. Ennek az intézménynek a létesítésé­nél abból a gondolatból indultak ki, hogy a szülők, akik első sorban hivatottak gyermekeiknek pályaválasztásuknál kezükre járni, gyakran nem képesek erre, mert gyakran nekik maguknak is hiányzik a rendszeres pályaválasztás előnyei iránti érzék és belátás, és hiányzik az előképzettség és az egyes hiva­tásokban való kilátás áttekintése. Ezek számára létesítettek tehát oly intézményt, ahol díjtalan tanácsot nyernek az iskolát elhagyó mindkét nembeli gyermekeik pályaválasztásához. Rendelkezésre áll ez az intézmény felnőttnek is, aki foglal­kozását illető tudnivalókban kiván kioktatást. De nemcsak a különböző pályákról kapnak a szülők általános felvilágosítást, hanem az előképzett­ség, egészségi állapot, az ifjú valamely hivatáshoz való hajlamának, a szülők anyagi helyzetének figyelembe vétele mellett határozott pályaválasztási ajánlatot kapnak. Ha az ifjú valamelyik hivatásra elhatározta magát, alkalmas tanulási helyet is közvetítenek neki. Hogy a munkapiacz ezirányú keresletével és kínálatával tisztában legyenek, minden illetékes tényezővel érintkezésbe léptek és így a tanoncok alkalmazásának feltételeit is megállapították. Hogy az intézmény iránt szélesebb körök érdeklődését is felkeltsék, úgy az ipari, mint a kereskedelmi és műszaki munkásszervezeteket arra indították, hogy a pályaválasztás kérdéséről nyilvános előadások rendezésével rendszeres felvilágosítást adjanak. Hogy az intézmény széles körök szükségleteit elégíti ki, mutatja az, hogy a megbeszélési órák szaporodtak, hogy 1908-ban huszonheten vették igénybe, míg 1911-ben ez a szám 104-re emelkedett és a fennálló négy évben a tanácskeresők száma 264 volt, akik között képviselve volt a lakosság csaknem minden rétege, különö­sen pedig munkások, iparosok, kereskedők, tanítók, hivatalnokok. A 264 tanácskérő közül 118-nak az előképzettsége az elemi iskola volt, a többi magasabb előkép­zettséggel birt, V3 részük 14 éven alul, 73 részök idősebb volt.

Next

/
Thumbnails
Contents