Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1912 / 21. szám - Egyesületközi szociálpolitikai bizottság
Ili, évfolyam. Budapest 1912. november 10. 21. szám MONKftSÜGYI SZEMLE KÖZLEMÉNYEK A MUNKÁSBIZTOS1TÁS, A SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY, A MUNKÁSVÉDELEM, A MUNKAVISZONY ÉS AZ IDE VONATKOZÓ JOGGYAKORLAT KÖRÉBŐL. SZERKESZTI: KIS ADOLF. TÁRSSZERKESZTŐK: Dr. STEIN FÜLÖP és Dr. HAHN DEZSŐ. Megjelenik minden hó 10-én és 25-én. Előfizetési ár egy évre 20 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dudapest, II. ker., Fő-utca 23. szám. Telefon: 93—99. Postatakarékpénztári csekk-számla 24.9H Egyesületközi szociálpolitikai bizottság. Irta: dr. Ferenczi Imre. A Magyar Közgazdasági Társaság kezdeményezésére három tudományos egyesületünknek, a kezdeményező társaságnak, a Magyar Jogászegyesületnek és a Munkanélküliség Elleni Küzdelem Magyarországi Egyesületének e célból kiküldött megbízottai, valamint a magyar szociálpolitikának több meghívott munkása az ez évi október hó 25-én tartott ülésükön egyhangúlag állást foglaltak egy egyesületközi szociálpolitikai bizottság létesítése mellett és azonnal elfogadták az egyesület céljaira, irányára és munkarendjére vonatkozólag kidolgozott tervezeteket. A szociálpolitikánk haladása iránt érdeklődő közvéleménynek, nevezetesen azoknak a csatlakozásra felkért szociálpolitikai egyesületeknek tájékoztatása végett, amelyeknek választmánya eddigelé nem volt abban a helyzetben, hogy ez ügyben hivatalosan állást foglaljon, kívánatosnak látszik e helyen röviden öszszefoglalni azokat a szempontokat, amelyek ennek a több esztendő óta előkészített egyesületközi kooperációnak kezdeményezőit vezették és amelyek a fentemlített ülés résztvevőinél élénk visszhangot keltettek. A magyar közgazdaság átszármazott fejetlenségéből származó viszszás állapotokhoz az utolsó évtizedekben tudvalevőleg a kapitalizmusra való átmenettel járó bajok csatlakoztak. E bajok az utolsó évtizedben anynyira kiélesedtek, hogy nemzetünk egyetemes fejlődését komolyan veszélyeztetik. Az érdekelt osztályok egyre inkább helyzetük tudatára ébrednek és szervezkedésük zaja tölti be az országot. A szociális kérdések e mozgalmak hatása alatt nálunk is a közérdeklődés homlokterébe nyomultak és ha minden jel nem csal, a legközelebbi években a magyar politikának és kormányzatnak is tengelyévé válnak. A küszöbön levő parlamenti reform módot fog nyújtani a vagyontalan néposztályoknak arra, hogy panaszaikat nagyobb erővel és sulylyal érvényesítsék. Óriási társadalmi problémák fognak nálunk is alapos megoldást követelni, amelyekről ma sem az alkotmányos tényezők, sem a széles közvélemény kellően tájékoztatva nincsenek. A magyar állam jövője nagy mértékben azon múlik, hogy miként fogják e kérdéseket megoldani és a megoldás nagy mértékben azon fog