Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 20. szám - A Munkanélküliség Elleni Küzdelem Nemzetközi Egyesületének bizottsági ülése. Zürich, 1912. szeptember 5., 6

736 Munkásügyi Szemle higany-betegségek fordulhatnak elő és bírják őket arra, hogy akkor, midőn valamelyik tagjuk ólom, higany, arzén vagy foszfor állal előidézett betegségben szenved, azt nekik azonnal hozzák tudomásukra. J Az iparfelügyelők kötelesek a nyert adatok alapján a mérgezés okait lehetőleg felderíteni és, amennyiben módjukban van, meggátolni. Minden jelentést azonnal közölni kell a kerületi orvossal, hogy ez idejében orvosi szempontból vizsgálhassa azt meg. Adandó alkalommal a kerületi orvos közreműködését is igénybe kell venniök a mérgezés okainak kikutatásánál. A jövő év április l-ig úgy a kormányelnököknek, mint a rendőrfőnöknek jelentést kell tenni, hogy a megjelölt mód alkalmas-e a cél elérésére vagy nem tettek-e időközben olyan tapasztalatokat, amelyek más intézkedések megtételét kívánják. Az egészségre ártalmas festékek. A »Berliner Medizinische Gesellschaft«-ban dr. Weyl az egészségre ártalmas festékekről szóló törvény revízióját követelte. Ezen törvény már 24 év óta van érvényben, kétségtelenül jó szolgálatokat is tett, de lényeges részeiben már elavult. így festékeket mérgezőknek mond, mint pl. a rezet, melyek a valóságban ártalmatlanok és ezzel ellentétben pedig valóban mérgező festékeket meg sem említ. A rezet a főzelékek zöldre való színezésénél használják. Hogyha főzelékeket, mint pl. babot, borsót konzerválnak, úgy ez gyárilag forró vízzel kell, hogy történjék, miáltal pedig a zöld szín elvész, kénsavas réz hozzáadására a zöld szín azonban ismét visszatér. Ezen eljárás a konzerviparban mindenütt használatos, törvény szerint azonban büntetendő. De mindenütt a hatóság tudtával áthágják a törvény ezen tilalmát, mert kiderült, hogy a réz-sók általában nem mérgezőek és különösen a réz a főzelékek színezésénél esetleges ártalmas tulajdonságait teljesen elveszti. Ellenben a kátrányfestékeket, melyek mérgező voltát csak az utolsó 20 évben rismerték meg, a törvény rendelkezései alá kellene vonni. Számos kátrányfesték bőr- és szemgyulladást okoz, ily betegségek különösen a vegyészeti gyárakban dolgozó munkásoknál lépnek fel. Sok szembajt okoznak az úgynevezett tintaironok letört szálkái, mely ironok előállításánál a kátrányfestékeknek nagy szerepük van. A kalapok bőrbélése is káros hatású, hogyha ártalmas kátrányfestékkel van megfestve. Az ismert káfrányfestékek száma igen nagy, körülbelül 8-900. Minthogy ezen festékek mind mérgező tulajdonságaikra nézve nem vizsgálhatók meg, úgy legalább azon festékek jegyzékét kellene törvényesen megállapítani, melyek élelmi, élvezeti és., használati czikkek festésére használhatók. Ezen jegyzéket évente össze kellene állítani és ezen rendszabály a tilalmi eljárásokkal szemben határozottan előnyben volna részesítendő. A nyolcórás munkaidő egészségügyi követelmény. Dr. Zadek Berlinben a nyolcórás munkanap bevezetését hygieniai okokból ajánlja. Üdülésre való időt is követel, hogy a munka ártalmait szabadban való tartózkodás, sport és szórakozás ^kiegyenlítse. A munka^ folyton emelkedő belterjessége is megköveteli a munkaidő leszállítását, nehogy> egészségügyi kár érje a munkást. A túlhosszú munkaidőből eredő károsodásként felsorolja Zadek: a hirtelen megbetegedéseket, szívszélhűdést, mindenekelőtt a baleseteket, amelyek hosszú munkaidő mellett dolgozó iparágakban gyakoriabbak is,"; mint a többiben. A legtöbb baleset a késői délelőtti és este a munka befejezése előtti időre esik. Lappangó betegségek azért következményei túlhosszú munkaidőnek, mert pl. a mérgek annál hosszabb ideig lehetnek hatással a testre, mennél hosszabb a munkaidő és mert a kimerülés folytán a munkások kevésbé óvatosan dolgoznak. A levegőnek'fokozatos rosszabbodása már egymagában is követeli a munkaidő megrövidítését és lehetőleg hosszú pihenést üde levegőn. Kiválóan károsok a porképző üzemek. Különös jelentőséget nyer a munkaidő megrövidítése olyan iparokban, melyekben a munka a test meghatározott tartását egyes izomcsoportok vagy a szemek igénybevételét követelik. Ez esetben kiegyenlítődés csak az által létesíthető, hogy az az időköz, mely alatt a test természetes tartásához visszatér és lehetőleg minden izma a testnek működésbe lép, lehetőleg hosszú legyen. Zadek végül a munkaidő közvetett károsodásaképpen az alkoholismust említi, minthogy a túlfáradt munkásnak alkoholra, mint izgatószerre van szüksége. A munkaidő megrövidítése az általános ész szakbeli művelődés , tökéletesbitesére is időt enged a munkásnak, lehetővé teszi a városon kivüli egészséges lakást, a kerti munkát és általában jobb családi életet tesz lehetővé