Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 20. szám - A mezőgazdasági munkások munkabérvédelme

726 Munkásügyi Szemle nyiben az alakszerűtlen munkásszerződést a közigazgatási hatóság előtt, ahová e munkásügyek rendszerint tartoznak, nem lehet érvényesíteni és a belőle eredő vitás kérdések a bíróság elé kerülnek. A bíróság ugyan szintén a speciális munkástörvények alapján itél ez ügyben,l) ámde a hatáskör módosulásával elesik a munkás ellen alkalmazható karhatalmi kényszer és a szerződésszegés büntető szankciója. A munkaadó tehát e szankciók alkalmazhatósága érdekében kénytelen a szerződés megkötése végett a jegyző elé menni s ez mindaddig nem működik közre a szerződésnél, amíg a vagylagos bérkikötés törvényszerűen meg nem történt. Ez a vagylagosság adja meg egyensúlyát annak, hogy a munkások a részes munkánál aránylagosan magukra veszik a termelés kockázatát is. További biztosítékot nyújt a törvény azáltal, hogy a munkások olyankor, amikor a termésbeli rész mellett vagylagosan a termények bizonyos súly szerinti mennyisége is ki van kötve, csak a munka befejezte után jogosultak és kötelesek nyilatkozni, melyiket választják, úgy hogy ezzel ellenkező kikötés hatálytalan. A cséplőgépnél alkalmazott részes munkásoknál a vagylagos bérkikötés direkt szankcióval van ellátva: a szerződésben ki kell kötni, hogy a termésbeli hányad fejében a munkásoknak súly szerint mily legkisebb terménymennyiség van biztosítva s ily kikötés hiánya esetében a munkások választásuk szerint a termésbeli rész helyett a szokásos napszámot követelhetik (gvst. 8.). A vizimunkásoknál pedig a munkabér mennyiségi védelme céljából egyenesen a »clausula rebus sic stantibus< került bele a törvénybe, ami merész újítás a kötelmi jog terén. E szerint, ha a munkáltatási viszonyok lényegesen megváltoztak, úgy hogy a szerződéses egységárak mellett a a munka nem teljesíthető: a közigazgatási hatóság, ha a munkások panaszát indokoltnak találja: új egyezkedést rendelhet, melynek sikertelensége esetében bármelyik fél elállhat a szerződéstől (vmt. 16.). Ily módon a munkások igaz, nem kényszeríthetnek ki béremelést, de viszont megmenekülnek attól, hogy hátrányos bérfeltételek mellett kelljen a munkát teljesíteniük. Hathatós védelmet kapnak majd a munkások a kizsákmányolás ellen, ha a polgári törvénykönyv tervezetéből törvény lesz. Ez esetben a munkaviszonyra is alkalmazható lesz a kódex általános uzsora-szakasza (Terv. 957. §.), mely szerint semmis minden olyan szerződés, mely által az egyik fél a másik fél tapasztalatlanságának, könnyelműségének vagy szorult helyzetének felhasználásával a saját szolgáltatásának értékét aránytalanul meghaladó ellenszolgáltatást köt ki magának. Ha a tél folyamán kötött aratószerződésnél az alkalmazó a felfogadott munkások nélkülözését, pillanatnyi pénzzavarát arra használja fel, hogy előleg adása mellett a munkabéreket a szokásos feltételekhez viszonyítva, aránytalanul lenyomja: úgy az ilyen szerződés uzsorás voltánál fogva éppoly semmis lesz, mint pl. az uzsorás kölcsön. 4. A kikötött munkabér védelmét célzó szabályok ismét két csoportra oszlanak: a) Az első csoportba tartoznak azok a szabályok, amelyek azt biztosítják, hogy a munkás bérét csakugyan a kellő módon (minőség, idő stb.) kapja meg (német műszóval:2) Lohnzahlungsschutz). E körből kiemelkedik a truck-rendszer (jancsibankók) tilalma (mmt. 32. és 56., vmt. 19., emt. 17., dkt. 16., gcst. 9., 10.). Ez a tilalom kizárja az oly megállapodás érvényét, amely a munkabérnek más tárgyakkal való lerovására irányul (datio in solutum); e tilalmat azonban a törvény nem viszi következetesen keresztül. Mert az nincs kizárva, hogy a munkaadó a munkásnak árúkat hitelben eladjon és nincs kizárva, hogy a munkás a munkaadóval a vételár és l) Curia 2.469/1910. Magánjogi döntvénytár IV. k. 148. sz. ») Sinzheimer i. m. 6. 1.