Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 20. szám - Reformatio in pejus a munkásbiztosítási perben

Munkásügyi Szemle 723 dezavuált alsó fokú fórum tekintélyének. Rosin freiburgi egyetemi tanár a reformatio in pejusnak ezt a káros hatását abban látja, hogy az a fél, akinek hátrányára a felső bíróság hivatalból beavatkozik, ennek a fórumnak együtt érdekeltségét feltételezheti. Már pedig legelsó'rendű érdek, hogy bárminő' igazságszolgáltatás gyakorlásánál a fél abban a meggyőződésben legyen, hogy jogait teljesen érdektelen ítélő bíróság oltalmazza.x) Ha felebbezési jogrendszerünk a munkásbiztosítási igényekre vonatkozó ítélkezést az érdekeltség bevonásával létesített autonóm szervek fokozatos ítélkező hatáskörébe utalta, úgy az autonómia sérelme nélkül egyik szerv határozó, vagy ítélkező joghatóságának függetlensége és tekintélye sem csorbítható.2) IX. Megszívlelést érdemlő jelenség, hogy igen kiváló német szakírók (Lass, Heine, Rosin stb.) nyilatkoztak a reformatio in pejus alkalmazása ellen. Hogy továbbá a német birodalmi biztosítási hivatal is többszöri ingadozás után végeredményben amellett az álláspont mellett tartott ki, hogy a reformatio in pejus tilalma úgy a választott bíróságok előtti eljárásban, mint legfelsőbb fokon fentartandó.3) És jóllehet a német munkásbiztosítási eljárási rendszer a csatlakozás intézményét sem ismeri, mégis az új biztosítási törvény előkészítése alkalmából a birodalmi gyűlés szakbizottsága a következő érveléssel állotta útját a reformatio in pejus törvényre emelésének : »A perjogi alapelvekbe és az általános jogfelfogásokba ütköznék, hogy annak a félnek helyzete tétessék kedvezőtlenebbé, aki előnyösebb határozat elérése érdekében él megengedett felebbezéssel.« X. A munkásbiztosítási törvény revíziója, vagy az Elj. Rend. módosítása alkalmából mindenesetre szükséges lesz a reformatio in pejus elve alkalmazásának kérdését megfontolás tárgyává tenni és megoldásra juttatni. A fentebb írt fejtegetéseim megokolják abbeli álláspontomat, hogy a reformatio in pejus tilalmának további fentartását és kifejezett érvényre emelését helyeslem annak kimondásával, hogy úgy a választott bíróságok, mint az Állami Munkásbiztosítási Hivatal mindenkor csak az érvényesített igény keretén belül döntsenek. Ez a perjogi elv nem zárja ki olyan kiegészítő eljárási szabályok életbeléptetését, amelyek módot és lehetőséget nyújtanának arra, hogy az autonóm pénztári és bírói tényezők közreműködésével létrejött jogerős határozatokba becsúszott törvénybe ütköző, vagy nyilvánvalólag téves rendelkezések reparáltathassanak. Legmegfelelőbbnek találnám, ha a perújítás (újra felvétel) intézménye nyerne kiterjesztőbb szabályozást abban az irányban, hogy a pénztári határozatok és jogerős ítéletek necsak alakiságuk megsértése címén és új ténykörülmények s bizonyítékok alapján, hanem »ex tunc« olyankor is hatályon kivül helyezhetők legyenek, ha az előbbi határozat nyilvánvalólag téves adatokon és jogi mérlegelésen alapul. Az autonómia tévedéseivel szemben tehát a megfelelő jogorvoslat megvalósítását a közérdek is megkívánja, de úgy, hogy az anyagi igazság helyreállítására irányuló döntő lépést ne maga a bíróság, hanem az érdekelt fél, illetve az autonóm szervektől független valamely tényező tegye meg.4) ') Juristisches Literaiurblatt, Jahrg. 14. !) A német birodalmi biztosítási hivatal még a csatlakozás és viszonkereset intézményei alkalmazásának mellőzését is így indokolta : „Das Vertrauen des Verletzten zu den Schiedsgerichten würde durch die Zulassung einer Widerklage oder einer Anschlussberufung, die dem Gesetz fremd ist, erheblich erschüttert werden, da dann in einem Verfahren, in dem nur der verletzte Arbeiter den Bescheid der Beruísgenossenschaft anfechten und dadurch eine Erhöhung der Rente erzielen kann, eine Herabsetzung der Rente erfolgen könnte, was mit dem Willen des Gesetzes und dessen Absichien unvereinbar isi." (Rekursentscheidung 635. Amtl. Nachr. 1888.) 3) A vonatkozó gyakorlat összeállítását megtaláljuk Boecklin Emil báró következő művében : ,,Zum Verbot der reformatio in pejus" im deutschen Verwaltungsstreitverfahren mit besonderer Berücksichtigung der Rechtsprechung. Freiburg, 1911. 4) Pl. a pénztár kötelékén kívül álló valamely felügyeleti szerv; esetleg az Országos Pénztár vezérigazgatója, vagy jogügyi osztályának felelős vezetője.