Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 13. szám - Ankét a gyermekmunka szabályozásáról

Itl. évfolyam. Budapest 1912. július 10, 13. szám MONKftSÖGYI SZEMLE KÖZLEMÉNYEK A MUNKÁSBIZTOSITÁS, A SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY, A MUNKÁSVÉDELEM, A MUNKAVISZONY ÉS AZ IDE VONATKOZÓ JOGGYAKORLAT KÖRÉBŐL. SZERKESZTI: KIS ADOLF. TÁRSSZERKESZTŐK: Dr. STEIN FÜLÖP és Dr. HAHN DEZSŐ. Megjelenik minden hó 10-én és 25-én. Előfizetési ár egy évre 20 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, II. ker., Fő-utca 23. szám. Telefon: 93—99. Postatakarékpénztári csekk-számla 24.911 ^Ankét a gyermekmunka szabályozásáról. Irta: dr. Ferenczi Imre. I. A gyermekmunka szabályozása a törvényes munkásvédelemnek egyik legfontosabb, a jelen és jövő nemzedékek életboldogságára kiható feladata. A gyermekmunkának sokoldalú egészségügyi, kulturális, erkölcsi és bűnügyi hatásait kimutatni, érdemes feladata lett volna a Törvényes Munkásvédelem Magyarországi Egyesületének, amelynek a választmánya ezt a kérdést körülbelül két év előtt szintén napirendjére tűzte és legutóbb ankétszerüleg tárgyalta. A tárgyalások alapjául szolgáló két füzet: dr. Bud Jánosnak kitűnő dolgozata a gyermekmunka statisztikájáról (A gyermekmunka hazánkban és a külföldön) és az egyesület titkárának, dr. Heller Farkasnak előterjesztése a gyermekmunka szabályozásáról, ennek a célnak elérésére — szerény véleményem szerint — egymaguk alig elégségesek. Nevezetesenaz utóbbi jelentés az iparfelügyelők egyes elszórt adatai alapján mutatja be a gyermekmunka elterjedését Magyarországon, bár e kérdésre nézve a közgazdasági és szaklapokban, a gyermekvédelmi hatóságok és egyesületek jelentéseiben, a munkássajtóban és egyes irodalmi munkákban (pl. Chyzer Béla munkájában) még sok irodalmi anyagot lehetett volna összegyűjteni a hazai gyermekmunka kérdéséről. A Törvényes Munkásvédelem Magyarországi Egyesületének, amikor ezt a kérdést hazánkban először napirendre tűzte, az is feladata lett volna, hogy a kérdés elvi jelentőségét és sokoldalú hatásait egy összefoglaló jelentésben mutassa be, amely amennyire lehetséges a hazai, minthogy pedig azok nagymértékben hiányzanak, külföldi felvételek alapján tárgyalta volna a gyermekmunkások és a fiatalkorúak betegedési, baleseti és halálozási viszonyait, katonáskodásra való képességét, kulturális bajait, bűnözését stb. A gyermekmunkának hatásai hazánkban mindezen tekintetekben — sajnos — csak pusztítóbbak lehetnek, mint a nyugati államokban, mivel hazánkban a kereseti, lakás- és táplálkozási viszonyok rosszabbak, az iskoláztatás hiányosabb és a különben is elmaradottabb ember- és munkásvédelem folytán is gyengébb az emberanyag. A német testvéregyesület, a »Verein für soziale Reform« a mult