Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 13. szám - Ankét a gyermekmunka szabályozásáról

474 Munkásügyi Szemle évben rendezett egy hasonló ankétet és annak dacára, hogy a német közvélemény ezekről a kérdésekről az irodalom, a pártok agitációja és a törvényhozás munkája folytán (Kinderschutzgezetz 1903) egészen másként volt már tájékoztatva, mint a mienk, mégis a kiadványok egész sorával világította meg a gyermekmunka társadalmi, kulturális és egészségügyi hatásait.1) Egy másik észrevételem az ankét rendezésére nézve az, hogy a vita minden útmutatás, az előadó részéről megállapított kérdőpontok, illetve javaslatok kalauza nélkül indult el. Éppen a nemzetközi egyesület nagygyűléseinek nagyszerű tárgyalásaiból lehetett volna leszűrni azt a tapasztalatot, hogy komoly és eredményes vita olyan szétágazó és bonyolult kérdésben, aminő a mienk, csak konkrét javaslatok fonalán vezethet egy bizonyos korlátolt időben eredményre. Az egyesület elnökének és titkárának azt az óvatosságát, hogy csak az érdekköröknek, nevezetesen a munkaadóknak az ankét folyamán megismerendő felfogásából és tapasztalati adatnyujtásából szűrhetik csak le elsődleges állásfoglalásukat, a magam részéről nem osztom. És mivel ebben elvi fontosságú kérdést látok az egyesület jövendő munkásságára nézve is, ezzel e helyen is röviden foglalkozni bátorkodom. Eltekintve attól, hogy különösen nálunk egy szóbeli ankéttől és éppen a munkaadók részéről ilynemű döntő mozzanatok el sem várhatók, a Törvényes Munkásvédelem Magyarországi Egyesületének álláspontja elé adva van alapszabályaiban lefektetett feladatai, közelebbről pedig a nemzetközi egyesületnek idevonatkozó fontos határozatai és a gyermekmunkások egészségügyi és kulturális igényei által. Az említett alapszabályok első pontja kimondja, hogy az egyesület célja a magyarországi mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi alkalmazottak törvényes védelmének előmozdítása és előkészítése és ugyanezen célnak társadalmi úton való propagálása. Másodszor tartozik az egyesület, mint a törvényes munkásvédelem nemzetközi egyesületének magyarországi osztálya a nemzetközi egyesület törekvéseit minden erőből előmozdítani. Mindenekelőtt ez utóbbi szempontból kívánom leszögezni, — amiről az ankét résztvevői tájékoztatást egyáltalán nem nyertek — hogy három, a gyermekmunka szabályozására vonatkozó követelésünk vitán felül áll. Ezek azok a követelések, amelyek a luganói nagygyűlés napirendjén voltak és a melyekre nézve 15 állam képviselőivel együtt mi is elfogadtuk azt a határozati javaslatot, amely szerint minden osztály az illetékes kormányához fordul azzal a kérelemmel, hogy egy ezekre vonatkozó nemzetközi egyezmény létesítésében vegyen részt. E három javaslat a következő: 1. a védett kor felső határának 18 évre való kitolása; 2. a fiatalkorúak maximális munkaidejének 10 órában való megállapítása; 3. a fiatalkorúak éjjeli munkájának tilalma.2; ') Schriften d V., f. s. R. Heft 34—37: Arbeitszeitverháltnisse der den §§. 138-139 der Gewerbeordnung unterstellten minderjáhrigen Arbeiter. v. Dr. Kari Bittmann; Kriminalitát und sitlliche Verhaltnisse der Jugendlichen v. Paul Köhne ; Schadigung von Lében und Gesundheit der lugendlichen, namentlich im Zusammenhang von Zeit und Art der Dascháftigung. v. Dozent Dr. Paul Kaup. Bildung und Erziehungen ausserhalb der Schule. v. Hans Weicker. 2) A bázeli Nemzetközi Munkahivatal a legutolsó napokban tette közzé a következő hirt: »A svájci ipari departement elvileg késznek nyilatkozott, hogy a Törvényes Munkásvédelem Nemzetközi Egyesületének azt a határozatát, amely a fiatalkorúak éjjeli munkájának tilalma és a nők és fiatalkorúak 10 órás maximális munkaidejének megállapítása tárgyában nemzetközi munkásvédő konferencia egyebhivását kívánja, magáévá teszi és a szövetségtanácsnál megfelelő javaslatokat tesz. A konferenczia időpontja és egyéb módozatai tárgyában tárgyalások folynak." (Soziale Praxis, jun. 27.)