Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 12. szám - A munkásbiztosítási törvény reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozásai. 4. ülés 1912. évi május hó 17-én

468 Munkásügyi Szemle munkásaiknak. Kiderült hogy az üzemek 73-a ad szabadságot: különösen számosak az ilyen üzemek a vegyi és a papíriparban, a szövő- és fémiparban. A szerzett tapasztalatok általában jók, mert a szabadságolást a legtöbb czég bizonyos szolgálati időhöz és jó magaviselethez köti. A szabadság idejére fizetett bér mindenütt kitűnő befektetésnek bizonyult, a munkások inkább érzik magukat így az üzemhez kötve. Az évi szabadságolás bérfizetés mellett tehát a munkásnak is, de az üzemnek is hasznára vált. Törvényjavaslat az otthoni munka minimális bérének meghatározására. Franciaországban az utolsó évtizedben az ^ otthoni munka mind nagyobb mértékben terjed. A nagy városokból a kisebb városokba, majd a falvakba is kihatott az otthoni munka. Az ezzel karöltve járó viszásságok is szaporodtak. Mindenekelőtt a közbeeső mester-rendszer terjedt el a bérek mind erősebb lenyomásával. Különösen a ruházati iparban szaporodott a munkások és munkásnőknek annyira káros következményű otthoni munka. A francia ruházati iparban foglalkoztatott mintegy l1/* millió munkásnő közül mintegy 900.000 az otthoni munkásnő. Az otthoni munka sokféle visszásságát a kamara elé terjesztett, a minimális munkabért szabályozó törvényjavaslattal akarják ellensúlyozni. Az otthoni munkások és munkásnők legkisebb munkabérét a gyárak és műhelyek munkásainak minimális munkabére szerint akarják szabályozni. Amellett azt is indítványozzák, hogy a már fennálló ipari bíróságokat, mint bérhivatalokat, építsék ki. Mindenütt halad előre a szociális törvényhozás és igy az otthonmunka szabályozását már Magyarország sem fogja sokáig kitolhatni. Politikai tüntető sztrájkok voltak Belgium szénbányavidékein a klerikálisok választási győzelme alkalmából. Charleroi és Lüttichben sok ezer munkás szüntette be a munkát és itt-ott súlyos zavargások is történtek. A szociáldemokrata párt vezetői hasztalanul intettek nyugalomra, bár nagyobbrészt a harc ellen nyilatkoztak, meg nem akadályozhattak véres, több ember életébe kerülő összecsapásokat sem. Hat nap után végre csökkent a sztrájkok száma, fejeződött be a munkaszünet. Orosz sztrájkok 1911-ben. Az 1911. év folyamáról 422 orosz sztrájkmozgalomról vannak adatok, amelyek 98 ezer munkásra terjedtek ki és 769 ezer munkanap veszteséget okoztak. A megelőző évhez képest a sztrájkok száma 200-al emelkedett. A sztrájkok és az abban résztvevő munkások száma legnagyobb volt május és június hónapban, 57 illetve 60 sztrájk 12.430, illetve 16.336 munkással. Legkevesebb sztrájk volt december és február hónapban, 2, illetve 14 sztrájkkal és 681, illetve 1305 sztrájkolóval. Az összes sztrájkok közül a szövőiparra 129 sztrájk 55.046 munkással, a fémiparra 79 sztrájk 19.029 munkással, a dobozkészítőiparra 29 sztrájk 2425 munkással, a papir- és grafikai iparra 45 sztrájk 2019 munkással, a bányászatra 82 sztrájk 4631 munkással, az élelmezési és élvezeti iparra 25 sztrájk 1407 munkással esik. Kormányzóságok szerint legerősebben voltak érdekelve Varsó 117 sztrájkkal, 9818 munkással és 184.039 munkanap veszteséggel, Wladimir 32 sztrájkkal 20.200 munkással és 83.155 munkanap veszteséggel és Moszkva 30 sztrájkkal 9885 munkással és 35.447 munkanap veszteséggel. Nyolcórás munkanap Amerikában. Az amerikai szenátus elfogadott egy javaslatot, mely szerint minden oly munkaszerződésbe, melyet a kormány köt, fel kell venni azt a rendelkezést, hogy az illető munkán dolgozók napi nyolc óránál többet nem dolgozhatnak, Dezámítható-e a borravaló a munkakeresetbe ? A németországi bíróságoknak gyakran volt alkalmuk ezzel a kérdéssel foglalkozni, nevezetesen abban a vonatkozásban, hogy a kártalanítási eljárásnál a borravaló is beszámíttassék-e a kártalanítás alapjául szolgáló keresetbe, de egységes joggyakorlat még nem fejlődött ki. Évekkel ezelőtt egy közúti balesetet szenvedett vasúti kalauznak kérését, hogy a járadék-megállapításnál a borravaló — mint keresetének kiegé szítő része — szintén figyelembevétessék, az illetékes bíróság elutasította. Utóbb, ugyancsak egy vasúti kalauz esetében a birodalmi biztosítóhivatal kimondotta, hogy a borravalót is bele kell számítani a járadék kiszámításánál alapul vett keresetbe, mert a kalauz fizetése olyan, amely mellett feltétlenül számítani kellett neki a borravalóra, mint a fizetés kiegészítő részére. A lényeges tehát az, hogy a munkaszerződés megkötésénél már a borravaló, mint a fizetés kiegészítő része legyen számba véve.