Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 12. szám - A munkásbiztosítási törvény reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozásai. 4. ülés 1912. évi május hó 17-én

462 Munkásügyi Szemle amit próbálnak Verband-okkal pótolni, de a Verband-ok olyanok, mint például nálunk az önkéntes biztosítás. Sokkal rövidebb idő mult még el a mostani szervezet életbeléptetése óta, sokkal több nehézséggel, támadással, félreértéssel kellett ennek a szervezetnek megküzdenie, semhogy teljesen kiforrhatott volna olyan alakban és irányban, amilyet a törvény megalkotója kontemplált. Sőt vagyoni eredmények tekintetében is többet tudnánk már ma felmutatni, mint az előző tizenhatéves korszak, ha a hatnapos járulékszedés rendszere nem foglalta volna le ennek a négy évnek na­gyobb részét és ha az állami alkalmazottak biztosítási díjai befizettettek volna. De ma már biztos kilátás lehet arra, hogy a munkásbiztosítás szervezeté­nek viszonyai teljesen konszolidálódni fognak és megteremtik a munkásbiztosítás terén mindazt, amire más szervezet sohasem volna képes és amire a múltnak decentralizált szervezete a tizenhat évi tapasztalat tanúsága szerint képtelennek bizonyult. Épen ezért az én véleményem az, hogy a munkásbiztosítás mostani szer­vezetét megbolygatni nem szabad, a megbolygatás egyenértékű volna a vissza­fejlődéssel, már pedig a szociális biztosítás terén csak haladásra szabad töre­kedni, mert minden visszafejlődés megboszulja magát. Ha egyáltalában módosíttatik a munkásbiztosítási törvény, ebből a módo­sításból a szervezet kérdését ki kell kapcsolni, mert épen a szervezet a leg­zseniálisabb koncepciója a mostani törvénynek, melynek a szervezetre vonatkozó része sok évi tapasztalatoknak és a hazai viszonyok alapos mérlegelésének az eredménye. Szervezeti szempontból csupán a biztosítási szervek hatáskörének és^ egy­máshoz való viszonyának a szabályozására és meghatározására van szükség, ez pedig törvénymódosításon kivül is elérhető. Elfogadom az előadó úr határozati javaslatának első pontját, mely szerint »az 1907. évi XIX. t.-c. revíziója a biztosítási szervezet módosítása szempontjából ez időszerint még nem kívánatos*. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesülete folyó évi június hó 27-én délután 5 órakor a Társadalmi Múzeum helyiségében (V., Mária Valéria-utca 12.) teljes ülést tart a következő napirenddel: Folytatólagos vita a munkásbiztosítás szervezetéről. (Előadó és elnök záróbeszéde.) Ármentesítőtársulatok alkalmazottainak biztosítási kötelezett­sége. A kereskedelemügyi minister 19.842/1912./VI. D. szám alatt kimondotta, hogy az ármentesítő és vizszabályozó társulatoknál alkalmazottak betegség ese­tére az 1907. évi XIX. t.-c. 1. §. 16. pontja értelmében biztosítandók. Az építke­zési munkálatoknál alkalmazottak ugyanazon §. 3. és 4. pontja értelmében bizto­sítandók. Dalesetre csak azon társulati alkalmazottak biztosítandók az 1907. évi XIX. t.-c. 3. §-ának 5. és 22. pontja értelmében, akik viz-, gát- és csatorna- és általában a jelzett §. 5. pontja alá eső építkezési munkálatoknál avagy a szivattyú­telepeknél vannak foglalkoztatva. Dalesetvizsgálati költségek viselése. A belügyminister egy a baleset­vizsgálati költségek tárgyában beadott felülvizsgálati kérelemre hozott határozatá­ban kimondotta, hogy a pénztár csak az esetben nem köteles a költségeket viselni, ha a balesetjelentésből világosan megállapítható volt, hogy a megvizsgá­landó balesetkártalanítási igényt von maga után. Ezen határozatnak megfelelőleg az Országos Pénztár a költségek viselése tárgyában 22.300/912. szám alatt kör­iratot adott ki. A Máv. balesetügyeinek elintézése. Az állami munkásbiztositási hiva­tal 1912/V. 5. számú rendeletében közli a pénztárakkal, hogy a Máv. igazgatósága 1912. évi május hó 6-ik napján kelt 67.026/A. I. sz. intézkedésével azt az eljárást léptette életbe, mely szerint 1912. évi július hó 1-től a Máv. üzemi körében elő­forduló balesetek nem mint eddig, kizárólag a budapesti, hanem mindig a baleset színhelyére illetékes kerületi munkásbiztosító pénztárnál jelentessenek be, kivéve a horvát-szlavonországi baleseteket, melyek jövőre is a budapesti kerületi pénz­tárnál jelentetnek be. Figyelmébe ajánlja a pénztáraknak azt, hogy az üzletveze­tőségek mindig lefolytatnak saját hatáskörben vizsgálatot, tehát ezen vizsgálat iratait az eljárásnál használják fel.

Next

/
Thumbnails
Contents