Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 1. szám - Ipari választott bíróságok és az új polgári perrendtartás

22 Munkásügyi Szemle kell, ha az értelmezés a megbízhatóság jelzőjére pályázik. A törvény a választott bírósági szerződés érvényességéhez azt is megkívánja, hogy a felek a per tárgyáról szabadon rendelkezzenek. Tudjuk már most, hogy éppen a személyiségi jogok tekintetében a szabad rendelkezés lényegesen meg van szorítva. A polg. tkv. tervezete is kimondja, hogy a munkavállaló az 1605—1611. §-okból folyó személyiségi jogairól eleve le nem mondhat s oly megállapodás, mely e §-ok szabályain az ő terhére változtat, hatálytalan. V. ö. továbbá T. 1617., 1618. §§. Megengedem már most, hogy a Prtts., mikor 767. §-ában a választott bírósági szerződés érvényéhez megkívánta, hogy a szerződés tárgyáról a felek szabadon rendelkezzenek, első sorban arra gondolt, ami éppen tárgya a választott bírósági szerződésnek, t. i. a kérdéses peres viszonyra magára; arra gondolt tehát, hogy a per egészére nézve ne álljon fenn a felek személyében valamely akadálya a rendelkezésnek, pl. kiskorúság, gondnokság stb., azaz legyen meg nekik a perbeli cselekvőképességük (Prtts. 71. §.). A § indokolása egyenesen kimondja, hogy ezzel a korláttal csupán helyesebb alakot kívánt adni a törvény annak a gondolatnak, amelyet az eddigi jog (1868: LIV. t.-c. 495. §.) úgy fejezett ki, hogy választott bíróság előtti eljárásnak nincs helye oly esetekben, amelyekben a rendes bírói illetékességtől való eltérést az id. t.-c. 53. §-a kizárja. A törvénynek ez a korlátja tehát csak oda visz vissza, a honnan mi már eleve kiindultunk, hogy t. i. nem lehet választott bíróságot kikötni oly esetben, amikor a felek magukat más rendes bíróságnak sem vethetnék alá. Nem vonatkozik tehát ez az intézkedés arra, amit első látszatra takar, hogy a feleknek a per tárgya fölött kell szabadon rendelkezniük, hogy tehát oly ügyben, amely az egyéni rendelkezésnek nem tárgya, választott bíróság el nem járhatna. Nincs benne ez a korlát közvetve sem a törvényben. A Prtts. 71. §. 2. bekezdése értelmében, igaz, perbeli cselekvőképessége van annak is, aki a szóban levő per tárgyáról peren kivül jogérvényesen rendelkezhetik, miből arg. a contrario útján folyna, hogy ily rendelkezési jog hiján nincs perbeli cselekvőképesség. Csakhogy ez a 2. bek. csupán azon személyek részére terjeszti ki kivételkép a cselekvőképességet, akiket az egyébként meg nem illetne, de nem akarja a per tárgyára való tekintettel elvonni azoktól, akik egyébként (id. §. 1. bek.) már cselekvőképesek. Szóval: a mi kérdésünket ez a pont egyáltalán nem érinti, s a hiány hiány marad avval és anélkül. S ezt a hiányt most már csak egy módon lehet orvosolni, melyet a tőlünk telhető nyomatékkal ajánlunk az irányadó körök figyelmébe: az éppen most a törvényhozás asztalán fekvő életbeléptetési törvénynek kifejezetten ki kell mondania, hogy ez az intézkedés nem érinti azoknak a választott bírósági szerződéseknek az érvényességét, amelyeket az ipari (és mezőgazdasági) munkaviszony keretében a munkavállalók és munkaadók egymással kötnek. Szociálpolitikai tanfolyam. mában közöltük a NÉPMŰVELŐ TÁRSASÁG által rendezett SZOCIÁLPOLITIKAI TANFOLYAM célját és programmját. E közleményünket külön levonatban is kiadtuk s díjtalanul megküldjük mindazoknak, akik e tanfolyam iránt érdeklődnek. Olvasóinkat külön is felkérjük, hogy ezen első szociálpolitikai tanfolyam látogatása érdekében hathatós tevékenységet kifejteni szíveskedjenek. A 12 előadás tandíja 5 korona. Egyes előadás (2 óra) tandíja 50 fillér. Itt említjük meg, hogy Bárczy István polgármester rendeletben hívta fel a fővárosi tisztviselőket s tanítókat e tanfolyam látogatására.