Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 1. szám - Ipari választott bíróságok és az új polgári perrendtartás

Munkásügyi Szemle 21 már most eredhetnek nem vagyoni tárgyú szolgáltatások és viszont. A polg. tkv. tervezetének 582. §-a szerint a telek 'tulajdonosa megtilthatja más telken az oly intézkedéseket és cselekményeket, amelyeknél fogva gőz, füsi, korom, bűz, zaj, rázkódás és más efélék az ő telkére áthatnak úgy, hogy ennek használását lényegesen korlátozzák. Vájjon vagyonjogi kereset-e az ilyen kereset azon az alapon, mert vagyonjogot: tulajdonjogot érvényesít, noha a szolgáltatás, melyben az ítélet marasztal, nem vagyoni természetű ? Viszont az egyesületi tagságból folyó kötelezettség a tagdíj megfizetésére, a szolgálati szerződésből folyó bérfizetési kötelezettség vagyoni szolgáltatásra irányul, noha a kötelezettség jogalapja nem vagyonjogi, hanem személyjogi viszony. Hol itt a helyes határvonal ? Nem boldogulunk a Prtts. helyes értelmezésével addig, míg nem követjük annak szerzőjét abban az alapfelfogásban, hogy a keresetbe vett jog, az igény, az alapul fekvő materiális jogviszonytól különálló, sajátos jogalakulat. A tulajdonjog pl. egy és ugyanaz, akár A, akár B tartja birtokban a dolgomat: mégis más az az igény, amelyet A ellen, s más az, amelyet B ellen érvényesítek s e két per tárgya nem ugyanaz. A vagyoni jogból származhatik azonban vagyonjogi és nem vagyonjogi igény s így vagyonjog alapján keresetbe nem vehetek vagyoni jogot, s viszont: személyiségi jogviszony alapján kereshetek vagyonjogot. A Prtts. szempontjából vagyonjogi per lesz a második, nem lesz az az első. Eredményeinket alkalmazva a választott biróság kérdésére, azt kell megállapítanunk, hogy a Prtts. szerint nem lehet választott bíróságot kikötni oly ipari munkaviszonyból származó peres kérdés eldöntésére, amelyben a keresetbe vett igény nem vagyoni igény. A munkás joga a kollektív szerződésben megállapított pihenő időre, erkölcsiségének, egészségének, élete biztonságának oltalmát célzó intézkedések megtételére, a fölebbvalók részéről követett bánásmód ellen felhozható panaszok, a bizalmiférfiak szerepe és hatásköre körül felmerülő differenciák s egy tömeg más fontos és csak e körben otthonos vitakérdés elől ez az álláspont elzárná a választott biróság kikötésének a lehetőségét. Lehet-e, szabad-e a törvény ily értelmezését megtűrni ? Az eddigi jogban a kiskorúak oltalmára felállított hasonló szabály értelmezése kapcsán a fent is idézett ítéletek nem csinálnak titkot abból, hogy ennek a korlátozásnak legislatorius oka és célja a kiskorú érdekeinek a megoltalmazása s hogy tehát a rendelkezésnek oly terjedelmet és határokat kell adni, a minőket ez a cél megkíván. A szolgálati szerződés körében már most a tényleges hatalmi helyzet az, hogy a választott bíróságok és jelesül azok, a melyeket a kollektív szerződések állapítanak meg, főkép és elsősorban a munkásság érdekeinek az igazságos megóvása és a kollektív szerződés betartásának biztosítása végett vannak kikötve; s a lehető legantiszociálisabb álláspont volna, ha valaki az ilyen választott bírósági kikötés érvényét tagadásba venné azon az alapon, hogy ilyet csak vagyonjogi perben lehet érvényesen megállapítani. A törvényhozót mindenesetre mulasztás terheli, hogy erre a fontos kivételre nem gondolt s hallgatásával ily értelmezés lehetőségének kaput nyitott. Azonban a törvényt célszerűen kell értelmezni s a kikötés korlátozásának célja a gyengébb fél oltalmában foglaltatik; ahol tehát erre az oltalomra nemcsak, hogy szükség nincs, hanem ellenkezőleg, az oltalom éppen a kikötés minél teljesebb megengedésében állt, ott az interpretátor nem habozhat. Persze, van az idézett §-ban még egy korlátozás, s azzal is számolni