Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 12. szám

434 Munkásügyi Szemle Nyilt sebzések gyógyításánál a jó működésképességet a sebészi technika mellett legfőképpen a sebészi tisztaság biztosítja. Erről már az első segélynyújtásnál kell gondoskodni, azontúl ís a sebbel csak sterilizált kötszernek és sterilizált eszközöknek szabad érintkezésbe jutni. A kötszereket készen is be lehet szerezni, de ott ahol naponta több sérült megfordul, elengedhetlen, hogy saját sterilizátor legyen működésben, amelyben kötszereken kívül műtőköpenyek, lepedők, törülközők és egyéb a sebkezeléshez szükséges tárgyak sterilizálhatok. A műszerek sterilizálására minden orvosnak, aki sebeket kezel, el kell látva lennie eszközsterilizátorral. A fémeszközök sterilizálására saját, most már általánosan elfogadott módszeremet ajánlom, amelynek lényege az, hogy az eszközök kifőzésére szolgáló vizbe nem szóda (Na* Coa), hanem 2/4Ü/°-os lúg (Na OH) tétessék, mert különben rozsdásodnak és gyorsan tönkremennek az eszközök. A varrásra szolgáló Turner-féle selymet és silkwormot l">-os színtelen sublimátoldatban főzzük ki és pedig egyszer práparáláskor 10 percig és egyszer használat előtt 2 percig. Kézmosásra a Fürbinger-féle eljárást ajánlom és ezenfelül gummikeztyüknek állandó használatát. Ezek vékony itatós papir vagy gazé közé göngyölve a kötszer sterilizálóban jól sterilizálhatok és steril talcum porral beporozva könnyen fel és le húzhatók, némi gyakorlat után a tapintást és kézműködésképességét nem korlátozzák. Kellő vigyázat mellett jó gummikeztyű soká eltart, de ha használatuk költséges is, ezen költség bőven megtérül azáltal, hogy állandó használatuk mellett a friss műtéti sebzések gyógyulása aránytalanul biztosabb, mint a keztyük használata előtt volt. Részemről elengedhetlennek tartom a keztyük használatát ott, ahol tiszta és fertőzött sebekkel ugyanazon orvos foglalkozik, amikor keztyük használata nélkül a legkétségbeejtőbb pontossággal végrehajtott kézmosás dacára sem fogja olykor elkerülni friss sebeknek fertőzését. A seb környékének megtisztogatása céljából használatban levő meleg víz, szappan és kefétől mindig azt tapasztaltam, hogy a piszkot beviszi a sebbe, ezért régen elhagytam. A seb környékét benzinnel, alkohollal átnedvesített gazedarabokkal letisztítom és vékonyan bekenem jódtinkturával, amelyet vékonyabb köztakaró részére alkohollal felhígítok. Ugyanígy járok el műtéti sebzés előkészítésénél. Ha valamely sebet kiöblíteni szükséges, hydrogenium peroxydatum 3"/°-os oldatával eszközölöm. Ezen oldat nem izgat és mechanice jól tisztit. Arra is nagyon alkalmas, hogy kötésváltoztatásnál a sebbe tapadt kötőanyagot, azáltal hogy pezseg, kíméletesen, vérzés nélkül leemelje, csak azt kell tudni, hogy az új gyógyszer könyvben lényegesen megdrágult és nem kell pazarolni. A seb környékének megtisztogatása és a környezettől való elszigetelése után a seb ellátása a legfontosabb feladat. Ennél a műveletnél a vezérlő elv az, hogy a seb mindjárt az első alkalommal gyökeresen és véglegesen elláttassék. Minden oly szövet, amely előreláthatólag életképtelen, eltávolíttassék, kiálló csontvég, amelynek befedésére elegendő lágyrész nincs jelen, eltávolítandó és minden friss seb lehetőleg varrattal egyesíttessék. Sérülések okozta sebeknél, ahol soha sem biztos, nincs-e a seb fertőzve, varratra legszívesebben silkwormot használok, mert legkevésbbé nedvszívó a varróanyagok között, legkevésbbé alkalmas fertőző csirák tenyészésére, tapasztalásom szerint legritkábban ad alkalmat genyedésre. Felületesebb sebzéseknél jó eredménynyel alkalmazzuk a Michels-féle kapcsokat, mivel nem hatolnak át a köztakarón és nem adnak okot fertőző csiráknak letelepedésére. A varratokat úgy alkalmazom, hogy közöttük hézag maradjon a sebváladék kiürülésére. Friss sebeknél sohasem alkalmazok drainezést. Minden drain és tampon mint idegen test izgatja a seb szöveteit és jó alkalmat ad a seb fertőzésére és így a zavartalán gyógyulást gátolja.