Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 12. szám

Munkásügyi Szemle Arra, hogy milyen legyen az egyes csonttöréseknél alkalmazandó gipszsín alakja, általános szabály nincs, csupán az, hogy a sín a két szomszédos izületet is befoglalja. Az I. és Il-ik ujjperc törésénél a feszítő és hajlító oldalra teszünk egy-egy gipszsínt, úgy hogy lehetőleg egy szomszédos ujjat is befoglalunk a kötésbe. Lévén az ujjpercek törése az üzemi balesetekben gyakori, nagyon hangsúlyozom, hogy a kötést az ujj félig hajlított tartásában kell alkalmazni. Ha az ujj I-ső percének törésénél az ujjat egyenes tartásban helyezzük fix kötésbe, a feszítő ínak működése folytán a biztos következmény az lesz, hogy a tört perc a hajlító oldal felé néző szögletelhajlással fog összeforrni, ami az ujj hasznavehetőségét lényegesen rontja. Az ujj Ill-ik percének törése u. n. Rissfractur-ja miatt ellenben az ujj feszitett tartásában kell a gipszsíneket felrakni. Kéz középcsont-törésnél a Il-ik ujjperc alapjától a kéztőig terjedő az egész kéz közép szélességét befoglaló hajlító és feszítő oldali sínt alkalmazok az ujjaknak félig hajlított tartásában. Az alkar mindkét csontjának törésénél, egy az ujjak első percétől a felkar középső harmadáig érő volaris és dorsalis gipszsínt, typicus radius vagy önálló ulna-töréseknél rendszerint egy széles volaris, olykor spirálisan futó gipszsínt alkalmazok, felkartöréseknél a derékszögű tartásban levő végtag feszítő oldalára a kéztőtől a gerincoszlopon túl érő gipszsínt és a hajlító oldalra a kéztőtől a nyakig érő gipszsint alkalmazok. A gipszsínek alkalmazásánál a jó működésképesség elérésére lényegesen befoly azon körülmény, hogy ujjperctöréseknél 3 naponként, kéz középcsonttörésnél 5 naponként, alkar és felkar töréseknél hetenként levétessék a kötés, az izületek megmozdíttassanak, a köztakaró alkoholos gaze-darabbai ledörzsöltessék, az izomzat működtessék és így tétessék vissza a gipszsín. Ezen kezelés mód mellett a csonttörés összeforrása zavartalanul megy végbe és a kötés végleges eltávolítása után visszamaradó merevség aránytalanul kisebb, mint körkörös gipszkötés után szokott lenni, de sok esetben még több-kevesebb vízgyógyászati vagy mechano-therapiai kezelés a teljes működésképesség éléréséhez szükséges és eseteinkben rendszeresen alkalmazzuk. A lábujjak és lábközépcsontok töréseinél a felső végtagéhoz analóg módon gipszsíneket, a szárkapocstörésnél, a tibia bütykéhez és a szárkapocs fejecséhez támaszkodó, a talpon kibélelt és járásra alkalmas gipszsínt szoktam alkalmazni. Lábközépcsont és sarokcsont, alszár és combkonctöréseknél körkörös gipszkötés, lehetőleg járásra alkalmasan jut alkalmazásba. Még megemlítem, hogy kulcscsonttörésnél Sayre-íé\e, a láb rándulásánál a Gibney-féle ragtapaszkötést jó eredménynyel szoktam alkalmazni. Bordatörésnél a borda mentén a mellkast átfogó tenyérnyi széles és a törés helyén önmagát keresztező ragtapaszcsík a légzés okozta fájdalmakat egy csapásra megszünteti és elősegíti a zavartalan gyógyulást. Nem szándékom, hogy a csonttöréseknek osztályomon szokásos kezelési módját részletezzem, arra akartam csupán a figyelmet felhívni, hogy minden körülményes apparátusok igénybevétele nélkül jól lehet ellátni a csonttöréses sérülteket. A jó eredmény elérésének alapfeltétele a jó diagnosis és ehhez a Röntgen felvétel elengedhetlen. 1908 június hava óta minden osztályomra kerülő csonttörést kezelésbe vétel előtt és ha kell a kezelés ellenőrzése céljából átvilágíttatok és körülbelül 1.000 esetben következetesen végrehajtott Röntgen átvilágítás és felvétel tapasztalataiból azon következtetést vonom le, hogy az, aki manapság Röntgen sugarakkal való ellenőrzése nélkül kezel csonttöréseket, az sok esetben mulasztást követ el, mert ezen segédeszköz nélkül sok esetben elkerüli figyelmét oly körülmény, amelynek elhanyagolását a kezelésben a sérült munkaképessége bánja meg. Epp oly nélkülözhetetlen a Röntgen átvilágítás idegen testek helyzetének meghatározásában.