Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 12. szám

428 Munkásügyi Szemle (Bruxelles) és az »Associazione degli Industriali d'Italia per preve nire gli infortuni del lavoro« kebelében az eszmét annyira megérlelték, hogy ezen, főképen munkaadókból álló egyesületek a kezdeményezést maguk kezükbe vették. A kongresszus összehívása még így sem ment valami simán. A beavatottak szerint ez csak eró's küzdelmek után és a többi munkásvédelmi egyesületeknek és ezek kongresszus-rendezőinek rosszul titkolt féltékenykedése közepette sikerült. A kongresszus eló'készító'-bizottsága ennek folytán eró'sen hangsúlyozta is köriratában, hogy a kongresszust a szociális biztosítás nemzetközi egyesületének állandó bizottságával teljes egyetértésben hívja össze, mert a tapasztalás azt mutatta, hogy a szociális biztosítás kongresszusain teknikai kérdésekről és a munka biztonságát előmozdító rendszabályokról vitatkozni nem lehet. Tenni azonban kellett valamit, mert »a munkásbalesetek megelőzésének és az iparegészségügynek kérdése mind nagyobb és nagyobb fontosságú helyet foglal el a teknika birodalmában.* A megoldandó kérdések minden ipari országban folyton szaporodnak és azok megoldását mindenütt másképen kísérelték meg. Szükséges volna a különféle megoldásokat egymás mellett látni. »Az üzemigazgatók, a mérnökök és a szolgálati főnökök már nem maradhatnak közömbösek*, irja az előkészítő-bizottság. Az egyes országok tapasztalatai »lépjenek ki a tisztán nemzeti birodalomból a nemzetköziség birodalmában Ilyen kijelentés mérnökök szájából gyűlöletes, a gyárosok levélpapirosán azonban kifogástalan, sőt lélekemelő. Internacionális kongresszus előtt ily szavaknak el kell hangzani. Ezért kellett várni a teknikusoknak, míg a munkaadók munkásvédelmi egyesületei a helyzet magaslatára emelkednek és a valódi munkásvédelemben saját érdekeik védelmét is megtalálják. A felvilágosodottság hatalmas terjedéséről tesz tehát e kongresszus összehívása tanúságot. A pangó munkásvédelem ime kisiklik a jószívüek dilettáns kezéből, hogy a jól számító üzletemberek szakavatott kezében fejlődésnek indúljon és dúsan kamatozzék. * * * A kongresszus előkészítő-bizottsága eredetileg a következő hat kérdést tűzte ki tárgyalásra: I. A transzmisszió-szíjak szerelése és kezelése a gyakorlatban előforduló különféle helyzetekben. II. Védőeszközök: a) a fémek hideg hengerelésénél, b) a kaucsuk és egyéb anyagok keverésénél és hengerelésénél. III. A pamutfonógyárak szellőztetése, a keletkező por elszívása és a levegő nedvesítése. IV. A festőműhelyekben és selyemgubó-gombolyítókban (selyemfonódákban) a kigőzölgések eltávolítására és a levegő javítására szolgáló berendezések. V. Hogyan kell a centrifugális víztelenítő gépeket szerkeszteni és kezelni, hogy működésük veszélytelen legyen ? VI. Védekezés a kisfeszültségű elektromos vezetékekben esetleg fellépő életveszélyesen nagy elektromos feszültségek ellen. E hat tárgyat 17 francia, olasz, belga és svájci mérnök ismertette. A 18. előadó dr. Steiner Viktor, a »Zeitschrift für Gewerbehygiene, Unfallverhütung und Arbeiter-Wohlfartseinrichtungen« szerkesztője volt. Ezenkívül még 41 mérnök küldötte be előre fölszólalását az előkészítő-bizottságnak. Tizenketten a hivatalos tárgysorozat egyes pontjaihoz kívánták tapasztalataikat előadni, míg a többi 29 jelentkező a balesetelhárítás és iparegészségügy óriási birodalmának más különböző részeiből mutatott be egy-egy eszmét vagy szerencsésen bevált kísérletet, melynek általános fontosságot tulajdonított.