Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 1. szám - Ipari választott bíróságok és az új polgári perrendtartás

Munkásügyi Szemle 19 kezdve, a tartalékalap szabályszerű kiegészítésének megszűntével, annak kamatai, amennyiben a tapasztalatszerűleg jövőben a munkabérek minden 100 márkájára átlag eső hozzájárulási összegek további emelkedésének mellőzésére szükségesnek látszott, a tartalékalaphoz voltak csatolandók. Több irányban azonban ezzel a szabályozással sem voltak megelégedve és abban a véleményben voltak, hogy meg kellene elégedni azzal, hogy jövőre lényegileg csak a kamatokat csatolják a tartalékalapokhoz. Ez a kívánság azonban nem teljesedhetett. A R. V. 0. a kérdést most következőleg rendezi: A szakszövetkezetek kötelesek tartalékokat gyűjteni. A tartalékalap képezése a kártalanítási össze­gekhez való hozzáadás útján történik. Be kell szedni az első kirovásnál 300, a másodiknál 200, a harmadiknál 150, a negyediknél 100, az ötödiknél 80, a hatodiknál 60u/o-ot; a hetediktől a tizenegyedikig terjedő felosztásnál min­denkor 10u/u-kal kisebbedik a tartalékolás aránya. A kamatok is a tartalék­hoz csatolandók. Az első 11 év leteltével, vagy ha ez az idő az ipari balesetbiztosítási törvény hatálybalépte idején (Reichsgesetzblatt 1900. év, 585. oldal) már letelt, úgy 1901. évtől kezdve ezeket a hozzájárulásokat akként kell megállapítani, hogy a következő 21 év alatt a tőkeállag elérje annak a kártalanítási összegnek háromszorosát, amelyet az utolsó hozzá­adás évében kell fizetni. Ha valamely szövetkezetnek a 21 év alatt arány­talanul magas hozzájárulásokat kellene fizetnie, a birodalmi biztosítási hivatal az időtartamot legfeljebb 10 évvel meghosszabbíthatja és ebben az esetben megállapítja annak a hozzájárulásnak nagyságát, amelyet a szövet­kezetnek beszednie kell. A tartalékalap időközi kamatai (743. §.) a folyó kiadások fedezésére fordíthatók. Ennek az időnek letelte után a kamatokból kell fedezni azokat az összegeket, amelyek szükségesek annak megakadályozására, hogy a tapasztalatszerűleg jövőben a kifizetett munkabér minden 100 márkájára átlag eső kirovási összegek ne emelkedjenek. A kamatok maradványát mindaddig a tartalékalaphoz kell csatolni, amíg ez a mindenkori kártala­nítási kötelezettségek fedezeti tőkéjének felét eléri. Különleges esetekben megállapíthatja a birodalmi biztosítási hivatal, hogy a kamatoknak mely része fordíttassék a kirovás csökkentésére és mely része a tartalékalap gyarapítására. Megállapítja továbbá azt is, hogy a kártalanítási kötelezettségek tőkeértékét miként kell kiszámítani. Ipari választott bíróságok és az új polgári per­rendtartás. Irta: dr. Meszlény Arthur, kir. törvényszéki bíró, egyetemi magántanár. Az 1911. évi I. t.-cikk a polgári peres eljárás kódexe lesz, s mint ilyen, fel kívánja ölelni a magánjogok érvényesítésének egész nagy területét. Szabályait tehát alkalmazni kell minden olyan jogügyben, amelynek tárgya magánjogok érvényesítése, hacsak ezt kifejezett törvényes intézkedés ki nem zárja. A törvény XVII. címe szabályozván a választott bíróságok előtti eljárást, kétségtelen, hogy ezek a szabályok minden fajta választott bíróság tekintetében irányadók, a mely polgári természetű jogügyek tárgyá­ban ítélkezik s amelyet a törvény külön rendelkezések alá nem utal. Addig tehát, amíg egy esetleges új ipartörvény az ipari választott bíróságok ügyét netán külön nem szabályozza: mindaddig a Prtts. 767-788. §-ai e bírósá­gok előtt indítandó eljárás tekintetében is irányadók.

Next

/
Thumbnails
Contents