Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 11. szám - Ankét a gyermekmunkáról

Munkásügyi Szemle 415 nálunk is a mi elavult, minden szociálpolitikai érzék nélküli, sőt egyenesen minden szociálpolitikai érzéket arculcsapó ipartörvényünk az, amely ma még a gyermekmunka szabályozásának kérdésében rendelkezik. Minthogy pedig a nemzetközi egyesületnek munkájában mi is tevékeny részt akarunk venni és szükségesnek tartjuk, hogy Magyarország ebből a nagy akcióból, amely Európaszerte az államokat foglalkoztatni fogja, kivegye a maga részét, célszerűnek tartottuk a magunk egyesülete keretéből kilépve úgy a kormányhatóságokat, mint a társegyesületeket, az érdekelt testületeket közös munkára felhívni, hogy minket tanácsaikkal támogatni méltóztassanak, hogy oly eredményre jussunk, amely a mi viszonyainknak, speciális hazai viszonyainknak megfelelve, ezzel a nemzetközi egyesület tárgyalásain is megállhassuk a helyünket. A nagy figyelemmel hallgatott elnöki megnyitó elhangzása után dr. Heller Ferkas, egyet. m. tanár előadónak múlt számunkban ismertetett beható tanulmánya vezette be a vitát. Gaál Jenő műegyetemi tanár rámutatott a gyermekmunka és az iskolakötelezettség összefüggésére. Szerinte a gyermekmunka szélesebb körű szabályozásáról csak az iskolakötelezettségnek magasabb korhatárig leendő felemelése után lehet szó. Dr. Somogyi Manó: kifejtette, hogy mindenki, aki szociálpolitikával foglalkozik, nagy hálával tartozik a Törvényes Munkásvédelem Magyarországi Egyesülete elnökségének, hogy a gyermekmunka szabályozásának kérdését a napirendre tűzte. Aki munkásviszonyainkat ismeri, tudja, hogy e kérdés hazánkban is nagy fontossággal bír. Sem a népszámlálási munkálatok eredményei, sem munkásstatisztikánk, sem iparfelügyelőink jelentései nem tájékoztatnak teljesen a gyermekmunka terjedelméről és a gyermekmunkások munkafeltételeiről. Ha nem is hisszük, hogy vállalkozóink oly élelmesek és leleményesek volnának, mint számos külföldi társuk, kik mindenféle eszközzel, jobb ügyhöz méltó buzgalommal, elleplezik a gyermekmunkát, meg vagyunk arról győződve, hogy nálunk is számos esetben kijátszák az ellenőrzést. Magyarországon is nagy mértékben visszaélnek a gyermekek munkájával és így megtámadják a nemzet legdrágább tőkéjét, a munkaerőt, veszélyeztetve a jövő nemzedék fizikai, erkölcsi és szellemi fejlődését. Nemcsak a műhelyekben és gyárakban alkalmazott 12 éven felüli gyermekek munkájának szabályozására van szükség, hanem gondoskodni kell arról a több százezerre rugó 12 évnél fiatalabb gyermekről is, kit kenyérkereset céljából állandóan, hivatásszerűleg foglalkoztatnak. A külföldön, így Németországban, Svájcban, Ausztriában, az Egyesült Államokban, már nagyobbszabású felvételeket eszközöltek a tanköteles gyermekek mellékfoglalkozásáról, amelyek megdöbbentő adatokat hoztak napfényre. Hét, nyolc éves gyermekek, sőt még fiatalabbak is, ezerszámra dolgoznak naponként 3—10 órát, iskola előtt, iskola után, mint családtagok a szülőkkel vagy idegeneknél, igen alacsony bér mellett. Hazánkban különösen a mezőgazdaságban játszik szerepet a gyermekmunka, mely az iskola legnagyobb ellensége. A tavasz elején kiürülnek az iskolatermek s késő ősszel térnek ismét vissza a gyermekek. Kulturális elmaradottságunk részben a tanköteles gyermekek munkájára vezethető vissza. A tanköteles gyermekek iparszerű foglalkoztatásáról némi fogalmat nyújt az a dicséretes felvétel, melyet a temesvári tanítóság az 1898/99. tanévben eszközölt. Ennek eredménye szerint 4756 iskolázó tanköteles közül 422 fiú és 73 leány vagyis az iskolába járók 10ü/o foglalkozott az iskolai időn kívül — idegeneknél — pénzkeresettel. A foglalkozás nemei voltak: ujságkihordás, piaci vagy üzleti árúk hazahordása, vízhordás, tekebábállítás, ujságszalag ragasztás, tollfosztás, tanítás, gyermekdajkálás, kiszolgálás, pásztorkodás, podgyászhordás, minisztrálás és harangozás, csontszedés, gyufaskatulyakészítés. Az egy gyermekre eső kereset évi átlaga 16 K 20 f. A maximum 120 K. Igen tanulságos ez a statisztikai kimutatás az iskolai oktatás eredménye szempontjából. Míg az iskolázó 4756 tanuló közül csak 776, tehát 16.3°/o nem mutatott fel kellő eredményt a tanév végén, addig a pénzkeresettel foglalkozó 495 tanuló közül 170, vagyis 34'4°/o bukott. A gyermekmunka megakadályozására szigorú ellenőrzésre van szükség. Az ellenőrzésnek nemcsak a gyárakra és műhelyekre, hanem a mezőgazdasági üze-