Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 11. szám - A munkásbiztosítási törvény reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozása. III. ülés 1912. évi május hó 9-én

412 Munkásügyi Szemle Az ápolási költség az említett biztosító-intézet által igénybe vett intézetekben rendszerint nem több napi 1.80 márkánál, mindent beleszámítva. Az ápolási költség alacsony volta szintén fontos kelléke az ily intézetnek, mert a magasabb költségek akadályai a nagyobb számú elhelyezésnek. Jó eredményeket értek el a M.-Gladbachi tüdőbeteg szanatóriumban is rokkant tüdőbetegek elhelyezésével. Sikerült itt a szükséges elővigyázati rendszabályok betartása mellett a súlyos betegeket a könnyebb betegekkel együtt tartani s ezáltal a súlyos betegek életkedvét fokozni s a felgyógyulásokhoz való reménységet bennük megtartani. Hasonló jó eredményeket értek el Hessenben is, ugyanilyen módszer mellett. A vasárnapi korcsmaszünet. Az italméréseknek vasárnapi, teljes 36 órás zárvatartása nem új keletű követelés Magyarországon. A legkülönbözőbb társadalmi rétegek és faktorok: városi és megyei törvényhatóságok, tudományos, ipari, kereskedelmi és munkásszervezetek, sőt jóakaratú elszólás formájában egyes miniszteri szervek is fölsorakoztak az egyre sürgetőbb követelés érdekében. Ennek a mozgalomnak az eredménye egy a minisztériumok irattárába vándorló memorandumhalmaz lett, egyetlen pozitív (!) eredménye pedig az a be nem váltott, vézna igéret, mely a pálinkaméréseknek vasárnap délelőtt tiz órától leendő bezárását helyezte kilátásba. Az eddig széttagoltan működő társadalmi erők egyesítése és ily módon való fokozása érdekében a Good-TemplarRend a mult év folyamán ankétot hivott össze, amelynek kebeléből: »A korcsmák és pálinkamérések vasárnapi zárvatartásának kihirdetésére alakult országos bizottság küldetett ki. A bizottság agitatív tevékenységét kívánja szolgálni annak legújabb kiadványa, Katona Imre dr. füzete, mely részletesen ismerteti általában az alkoholizmusnak, különösen pedig a hétvégi tömeges szeszfogyasztásnak különböző nemzetgazdaságtani, ethikai és közegészségügyi kárait. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy a munkabérek jelentékeny hányada eredeti rendeltetése helyett az italmérésekbe vándorol, a munkaszünetet követő napokon a munkából való elkésés és kimaradás — az ipari tevékenységet nagy mértékben megkárosító tömegjelenség. A hétfői balesetek abszolút és relatív fölszökkenése ugyancsak ismert. Mindezeken fölül szombat esténként és vasárnap követik el a testi sértéseknek, a szemérem elleni bűntetteknek, a hatóság elleni erőszaknak legnagyobb hányadát. Ezenkívül kimerítően tárgyalja az említett füzet az italmérések vasárnapi teljes munkaszünetének kivivására irányuló társadalmi akció történetét. A bizottság mindenesetre nagyon érdemes munkát végez, amikor az alkoholellenes küzdelem szükségét kitűnő eszközökkel a köztudatba plántálja. Nem szabad azonban elfelednünk, hogy Magyarországon, ahol az 1910. év folyamán 56.016 szeszfőzde 108,343.400 liter szeszt, 85 sörfőzde, 2,185.402 hektóliter sört termelt és 350.111 hektár területen 2,764.000 hektóliter bort termeltek 120,216.000 Kértékben s végül, ahol csak a belső fogyasztás révén a különböző szeszes italok után 156,959.000 K adó folyt be, a politikai erőviszonyok lényeges eltolódása nélkül az alkoholellenes mozgalom gyakorlati eredményekre — az állami beavatkozást illetőleg — alig számíthat. Az egészséges lakás ismertetésére dr. Kraft Henrik dresdeni tanár a következő pontokban foglalt népszerű és terjesztésre alkalmas utasítást adta közre: 1. A hova napfény nem ér, oda orvos kell! Soha se végy olyan lakást, a hová a nap nem süt. Napsugár nélkül nincs élet és nincs egészség. 2. Nedves lakásban ne lakjál, mivel az ily lakás a betegségek állandó melegágya. 3. A pince nem alkalmas lakás céljára, mivel abban kevés a friss levegő, a világosság és a nap, ezenfelül pedig a pince nedvessége és a nyirkos levegője ártalmas. 4. Gyermekekkel soha ne lakjál közvetlenül a háztető alatt; e helyütt nyáron még az éjjelek is forrók, télen pedig rendszerint túlhideg van ott. 5. Az állandó lakóhelyül szolgáló szobának minden lakójára 10 köbméter levegőtér jusson; ennél kevesebb ártalmas, ennél több igen üdvös. 6. Ha a lakás mellett művelhető föld kínálkozik, használd fel. A kerti munka a konyhának áldása és rád nézve egészséges. 7. A hálószoba a lakásnak az a része, amelyben megszakítás nélkül a legtovább tartózkodói, éppen ezért válaszd ki e célra a legtágasabb szobát, föltéve, hogy azt legalább reggeli vagy esti nap éri. 8. Gyermekeid abban a szobában tartózkodjanak, ahova legtöbbet süt a nap. A napsugár a fejlődésükhöz nélkülözhetetlen. 9. Ne