Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 11. szám - A munkásbiztosítási törvény reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozása. III. ülés 1912. évi május hó 9-én

Munkásügyi Szemle 413 állítsd ágyadat a külső fal mentében, sem arra az oldalra, amely árnyékos s amelyet a szél ér, így elkerülheted a rheumás betegségeket. 10. Levegő híján nem tudunk lélegzeni s lélegzés nélkül nem élhetünk, ennélfogva szellőztesd alaposan egész lakásodat különösen a hálószobát 11. A főzés és mosás alkalmával vízgőzök és kellemetlen szagok keletkeznek. Szellőzéssel távolítsd el ezeket, nehogy lakásod nedves és dohos legyen. 12. A porfogó szőnyegeket, függönyöket ne tűrd meg lakásodban. Az ily porfogókon megtapadnak a betegségeket okozó csirák és a kellemetlen, bűzös párák. 13. A betegséget okozó csirákat a napsugáron kivül leginkább pusztítja a meleg víz, a kefe és a szappan; ezekkel az eszközökkel tartsd tisztán lakásodat s akkor úgy magadtól, mint családodtól távol tartod a betegséget is. 14. Ne a lakáson, hanem a lakásért takarékoskodjál; így azután kevesebbet leszel a korcsmában s inkább tieidnek és családi boldogságodnak élsz. Ennek az utasításnak (Merkblatt), illetve káténak csak az a hibája, hogy a munkások nagy részének nem áll módjában, hogy azt — egyes pontoktól eltekintve — meg is tudják tartani. A nyomtatásnál keletkező por különösen számottevő mennyiségben képződik, amikor rotációs gépbe való papirost használnak ujságnyomtatásra. A papirosnak gyakori fel- és levezetése, a légáramlat, amely a papir gyors tovavezetése által a hengerek körül képződik, szabaddá teszik azokat az apró szemcséket, amelyeket a papíranyag nem rögzített magába kellőképen s ez az oka s anyaga a porképződésnek. Ez a por növényi és ásványi alkotó részekből tevődik össze. A por ártalmának elhárítása csakis egy módon lehetséges, ha azt porkiszívó- (exhaustor) készülékek segélyével keletkezése helyéről eltávolítják. Ennek az eljárásnak nemcsak egészségügyi, hanem az a technikai haszna is van' hogy a képződő por a gépet nem rongálja. A tuberkulózis és a női ruházkodás. A modern női ruha egészségügyi hátrányairól sokat írtak már az orvosok, de ennek még kevés foganatja volt. Újabban megjelent tanulmány részletesen foglalkozik azokkal az ártalmakkal, amelyeket a női ruhadarabok, különösen pedig a fűző és a szűk derék okoz ; e két ruhadarab a tüdő egy részének szabad működését akadályozza s a mellkas összeszorítása által a rekeszizom rendszeres működését is gátolja. A jelenleg használatos női derék oly kényszerzubbony, melynek viselése még a nyugvó állapotban is oxigén-hiányt okoz és leszállítja mindazokat a testi funkciókat, amelyek feltételezik a vér normális oxigéntartalmát. A fűző viselése a hátizmok elsatnyulására, a gerincoszlop elgörbülésére s így az egész mellkas deformálódására vezethet. A tuberkulózis elleni küzdelem Angliában, mely az új munkásbiztosítási törvény révén pénzbeli támogatásban is részesül, hatalmasan megindult. A parlamenten kivüli bizottságot, amelynek élén Lloyd George áll, az az elv irányítja, hogy a megelőzésre vonatkozó védőintézkedések a fontosak, hogy a felismert esetek a lehetőséghez képest már korán kezelésbe részesítendők s hogy az utókezelésre is megfelelő berendezések szükségesek. A gyógyhelyeken elért eredményekről a bizottság jelentése kétkedve szól, mivel számos betegnél már későn fogtak a kezeléshez és a kezelés eredményét az is befolyásolja, hogy a gyógyhelyről való távozás után a kezelt egyén ismét egészségtelen környezetébe kénytelen visszatérni. A bízottság azt ajánlja, hogy minél nagyobb számban és minél szélesebb körben tuberkulózis dispensaireket létesítsenek s ezek az intézetek állandó kapcsolatot tartsanak fenn a közegészségügy egyéb intézményeivel; a bizottság azt a javaslatot terjeszti elő, hogy minden 150.000—200.000 lélekre egy-egy dispensaire létesítendő, úgy, hogy az egész országot mintegy 200—300 ily intézet hálózná be. Szanatóriumok felállítása esetén minden 5.000 lélekre számítandó egy ágy. Az új német biztosítási törvény és a sport. Az új német biztosítási törvény a balesetbiztosítási kötelezettséget kiterjesztette mindazon sportágak művelőire és alkalmazottaira, melyekben elemi erővel hajtott járműveket használnak, úgyszintén a lovagló-sportra is. Biztosításra kötelezettek továbbá az oly járművek tulajdonosainak az alkalmazottai is, melyek nem sportcélokra használtatnak, például orvosoknál alkalmazott kocsisok, soffőrök. A birodalmi biztosítási hivatalban a napokban arról tanácskoztak, hogy ezeket az új biztosítási érdekeltségeket mily szervezethez csatolják. Az érdekeltek külön s önálló intézmény léte-