Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 11. szám - Munkaadószervezetek - a munkásbiztosításról

398 Munkásügyi Szemle 2930/911. számú ítélete szerint a baleset következtében rokkantság miatt elbocsátott vasúti alkalmazottra megállapíttatott, hogy vasúti szolgálatra teljesen szolgálatképtelen ugyan, de a közönséges napszámos munkaképességét csak részben vesztette el. Minthogy a sérült vasúti szolgálatba lépése előtt mint nap­számos tartotta fenn magát, kárigényeként nem a fizetése és nyugdíja közti különbözet állapíttatott meg, hanem ebből levonatott az az összeg is, melyet — figyelembe véve a testi hibában szenvedőre nézve a munkanyerésnek csekélyebb esélyét — mint napszámos csökkent munkaképességével kereshetett. 3564/911. számú ítélettel eddigi gyakorlatának megfelelőleg nem ítél meg kártéritést egy tizennyolc éves lánynak atyja halálos balesete alapján, mert 18 éves lánynyal szemben atyjának tartási és kiházasítási kötelezettsége fenn nem áll, nincs tehát jogalap a tartás követelésére. A verseci pénztár autonómiája újból megalakult uj igazgatóság válasz­tásával, melynek az állami munkásbiztosítási hivatal a pénztár vezetését átadta. Kisiparosok járulékszázaléka. Az Országos Pénztár elnöksége kör­iratban hivta fel a helyi szervek figyelmét arra, hogy a törvény 25. §-ának utolsó bekezdésében kisiparosoknak betegsegélyezési járulékok tekintetében adott ked­vezmény érvénye a törvény értelmében 1912. évi június hó 30-ával megszűnik. Ennélfogva betegsegélyezési járulékok 1912. évi július hó 1-től kezdve egysége­sen, az Országos Pénztár alapszabályainak 30 §-a szerint (országosan 3°/u) rovan­dók ki. Veszélyességi táblázat módosítása. A m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal 15.392/911. sz. alatt felhívta az Országos Pénztár figyelmét arra, hogy az első veszélyességi táblázat felülvizsgálatával, illetve módosításával a törvény 33. §-ában előirt rendelkezések értelmében az Országos Pénztár 1912. évi közgyűlésé­nek kell foglalkoznia. Az Országos Pénztár elnöksége elhatározta, hogy oly értelmű felterjesztés intéztessék a m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatalhoz, hogy az első veszé­lyességi táblázat tekintetében fogadja el az elnökségnek azt az álláspontját, hogy az első veszélyességi táblázat átvizsgálásával csak az 1913. évi közgyűlésnek kell foglalkoznia, mert ekkor telik le a 700/908. sz. állami hivatali rendelettel megálla­pított veszélyességi táblázat érvényességének első öt éve. Színészek biztosítási kötelezettsége. Az Országos Pénztár a Munkás­biztosítási Közlöny 21. számában megjelent 23.116/912. számú köriratában közli a helyi szervekkel, hogy azok a tárgyalások, melyek az Országos Szinészegyesület és az Országos Pénztár közt megindultak, meghiúsultak és felhívja ehhez képest a pénztárakat, hogy a járulékok behajtásáról gondoskodjanak. Biztosítási kötelezettség. Az Országos Pénztár elnöksége 19.314/912. szám alatt kimondotta, hogy Sch. hirlapiró, ki mellékfoglalkozásképen mozgó­fényképszinház igazgatója, biztosításra nem kötelezett, mert mellékfoglalkozás alapján biztosítási kötelezettség meg nem állapítható. Kihágási büntetéspénzek a munkásbiztosítás céljaira. A kereske­delemügyi minister 28.476 K 16 fillért utalt ki, mely összeg az 1907. évi XIX. te 192. §-a szerint pénztári kórházak és üdülőtelepek céljaira fordítandó. A vakreceptek. A budapesti büntetőtörvényszék másfél heti tárgyalás után f. hó 10-én hirdette ki ítéletét a budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár kárára elkövetett receptcsalások ügyében. A törvényszék a vád alá helyezett gyógyszerészek közül hármat mondott ki bűnösnek s egyet egy évi, másikat nyolc havi, harmadikat hét havi börtönbüntetésre Ítélte. Az ugyancsak vád alá helyezett negyedik gyógyszerészt a bíróság felmentette, az ötödik ellen pedig az ügyész ejtette el a vádat. A tárgyalás nagyon tanulságos volt. Felderítette, milyen manipulációkat foly­tatnak egyes orvosok és gyógyszerészek a pénztárak kárára. Vádlottak és védőik nemcsak nem tagadtak ily visszaéléseket, sőt igen előkelő tanukkal akarták bizo­nyítani, hogy azok általánosan, országszerte szokásosak. A bűnpörnek tehát annyi haszna máris van, hogy a pénztárak tudják, milv visszaélések ellen kell védekezniök. A^ bűnpör ezenkívül aktuálissá tette a gyógyszertárak és a pénztárak viszonyának szabályozását s az országos pénztár feladata, hogy e kérdést eré­lyesen vigye a megoldás felé.

Next

/
Thumbnails
Contents