Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 1. szám - A fiatal munkások és munkásnők védelme

14 Munkásügyi Szemle maximális kor elég magas és ha a férfiak tekintetében is megállapított maximális napi munkaidő elég rövid és különösen, ha e rendszer a gyer­mekek tekintetében kiegészül még az angol félidő-rendszerrel is, akkor az tökéletesnek mondható. Más államok, pl. Németország és a fiatalok tekin­tetében ez idő szerint hazánk is, a felnőtt férfiak munkaidejétől függet­lenül állapítják meg a fiatalok és nők maximális napi munkaidejét. Az ellenőrzés ily rendszer mellett természetesen a legnehezebb. A törvény­hozás elősegítheti-e e rendszer hatályosságát kiegészítő intézkedésekkel: követelheti a munkaadótól, hogy munkaidő-rendtartartást készítsen, azt kifüggessze és közölje az iparfelügyelővel, hogy a rendtartás rendelkezé­seinek a megengedett korlátok közt való kivételes túlléphetéséhez az ipar­felügyelő engedélyét kérje stb. Bizonyos azonban, hogy német lelkiismere­tesség, német törvénytisztelet és német hatóságok kellenek ahhoz, hogy a törvény célzata még így is érvényesüljön. Ameddig iparfelügyelőink azon a legutóbbi évi jelentésükben is nyíltan beismert állásponton1) vannak, hogy a fiatalkorúak érdekében megállapított határozott törvényi rendelkezések alkalmazásánál is tekintettel kell lenniök a külföldi versenynyel küzdő iparunkra is, noha tudhatják, hogy magának törvényünknek idevonatkozó rendelkezései is mögötte maradnak a velünk versenyző külföldön e rész­ben elért állapotoknál; amíg az iparhatóságok érzéketlenségén és mulasz­tásain még az ily »körültekintő« iparfelügyelet előterjesztései és rendel­kezései is hajótörést szenvednek: addig ez a rendszer — igaz, hogy bár­minő más rendszer sem — komoly eredménynyel nálunk nem kecsegtethet. A fiatalok és nők védelmével kapcsolatban törvényhozásunknak az e célt közvetlenül szolgáló törvényi rendelkezések megállapításán kívül további feladatai is vannak. Miként a mérvadó külállamokban, be kell vonni nálunk is a munkásokat az iparfelügyeletbe ; gondoskodni kell mai töké­letlen munkaügyi statisztikánknak megfelelő kiépítésérői és végül munka­ügyi tanácsnak, vagyis olyan, ha nem is hatósági, de hivatali fórumnak szervezéséről, mely nem csupán parancsszóra, de saját kezdeményezésé­ből foglalkozik a munkásvédelemnek számtalan nagyfontosságú kérdésével, foganatosít vizsgálódásokat és tesz a jelentkező bajok elhárítására javas­latokat. De vannak még további feladataink is. Mert kitűnik az elmondottakból, hogy a munkásvédelem, másfelől a gazdasági, kulturális és szociális állapotok közt benső kapcsolat áll fenn. Amint a gazdaság, a kultúra és a szociális állapotok fejlődésének egyik legfontosabb feltétele a munkásvédelem, úgy viszont megfelelő gazdasági, kulturális és szociális háttér nélkül a törvényhozás önmagában nem terem­het igazi munkásvédelmet. Ne csupán a törvény holt betűjére, de a holt betűnek életet adó e gazdasági, kulturális és szociális feltételek megvaló­sítására is gondoljunk hát, mikor termelésünknek, emberanyagunknak és egész társadalmunknak javára nemcsak papírra festett, de igazi munkás­védelmet akarunk ez országban teremteni. 0 L. A magyar kir. iparfelügyelőség 1909. évi tevékenységéről a kereskedelemügyi m. kir. minisztertől az 1910. évben kiadott jelentést a XLVI. s XLVII. lapon.

Next

/
Thumbnails
Contents