Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 7. szám - Rák és foglalkozás

Munkásügyi Szemle 243 BALESETBIZTOSÍTÁS. A munkaképességcsökkenés megállapítása könyvkötőnél.1) A magyar királyi állami munkásbiztosítási hivatal könyvkötő igénylő részére 15°/o-os munkaképességnek megfelelő baleseti állandó járadékot itélt meg. Megokolás: Az állami munkásbiztosítási hivatal 1910. P. 52/2. számú végzésével új tárgyalás tartását határozta el, melyen könyvkötő-szakértő hallgattassák meg arra nézve, hogy habár az orvosi megállapítás szerint az 1908. évi április hó 22-én szenvedett üzemi baleset következtében az igénylő jobbkezén megsérült mutató- és középújj végeinek tapintó érzéke megmaradt is, de mivel a körmök mindkét ujjon ránőttek, ez a körülmény mennyiben van befolyással a sérültnek a könyvkötészetben való munkaképességére. A hivatal által szakértőül meghívott L. I. volt könyvkötőmunkás, jelenleg dobozgyáros, az igénylő sérült kezének megtekintése után, azt a véleményét fejezte ki, hogy az igénylő finomabb könyvkötő-munkák (jobbfajta bőr- és selyemmunkát) végzésére alkalmatlan, mert ezeknél jobbkeze három első ujjának hegyével kell kitapintania, nincs-e valami egyenetlenség rajtuk. (Pl. enyv a bőrborítás alatt.) Az erre szükséges érzékenység két sérült ujjában a körmök ránőttsége miatt nincs meg. Ugyanezért nem képes a könyvek bőrhátának fáncait sem bedörzsölni, mappák selyemmel való borítását és más hasonló munkát végezni. Finomabb munkáért ma 38—40 korona hetibért is adnak, de az igénylő csak oly munkákra alkalmas, melyekért 27'— koronát fizetnek. Az, hogy jelenlegi munkaadójánál, kinél a baleset is érte, a sérülése előtti heti 30 koronát folytatólag is megkapta, figyelembe nem jöhet, mert ha onnan elbocsájtanák, máshol meg nem kapná. A balkéz ügyessége az igénylő életkorában már nem fejleszthető annyira, hogy vele a jobbkéz begyakorolt munkáját végezhesse. Az igénylő munkaképességének csökkenését 15°/o-ra értékelte. A tárgyalás során megállapítást nyert, hogy az igénylő balesete előtt a vágógéppel dolgozott és hogy felgyógyulása után is egyideig a vágómunkát folytatta előbbi munkaadójánál, de mivel ekkor már a vágógép mellett nem birt kellő eredményt felmutatni, saját kérelmére az asztalhoz tette át, melynél mintegy egy év óta foglalkozik oly munkával, melyért 4—5 koronával kisebb hetibért szokás fizetni, mint a motoros gép melletti vágómunkákért, melyet azelőtt végzett. E körülményről és a meghallgatott szakértő véleményéből, melynek helyességét a könyvkötő-szakmában járatos nyomdaigazgató tanácstag a maga részéről is megerősítette, megállapíthatónak találta az állami munkásbiztosítási hivatal, hogy az igénylő balesete által munkaképességében 15°/o állandóan maradó csökkenést szenvedett és ennélfogva ennek megfelelő állandó járadékra van igénye. (Á. M. H. 1910. P. 52. 6.) Az üzemi baleset fogalmához. A salzburgi munkásbiztosítási választott bíróság 1911. évi december hó 30-án kelt Cu. 263/11/15. sz. ítélete. ítélet: A választott bíróság a kártalanítási igényt megállapítja. Indokolás: l. F. 1910 november 30-án egy benzinmotorral hajtott cséplőgépnél dolgozott. Két órakor délután jobb lábával abba a nyílásba került, hol a cséplendő gabonát a gépbe dobják, úgy hogy a lábát térdig amputáltatni kellett. A biztosító intézet megtagadta a kártalanítást, mert 1910. évi november hó 30-án délután 1 óra 45 perckor szünet állott be a cséplőgép működésében. A munkások hógolyókkal dobálództak, egy ilyen hógolyó-dobás közben csúszott I. F. el és jutott a nyílásba. A választott bíróság úgy találta, hogy a baleset üzemi, mert biztosítási kötelezettség alá üzemben történt. A baleset akkor történt, midőn a gép mozgásban volt. I. F. ott tartózkodott, mert ott kellett tartózkodnia. Megállapíttatott ugyan az a tény, hogy az igénylő hógolyókkal dobálódzott, de tény az is, hogy nem szenvedte volna a szóban forgó balesetet, ha nem kellett volna mint gép mellé rendelt segédmunkásnak a gépnél tartózkodnia, ezeken a körülményeken a hógolyódobás ténye nem változtat. Igénylő ennek dacára az üzemben volt, ki volt téve az üzem veszélyeinek és épen az üzemből folyólag szenvedte a balesetet. ') A -Munkásbiztosítási Joggyakorlat-ból: összegyűjtötte dr. Schultz Ágost min. osztálytanácsos-bíró.