Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 7. szám - Rák és foglalkozás

240 Munkásügyi Szemle keresnie kell, igyekezni fog anyaságát, amennyire csak lehet, korlátozni. Az ipari munkát végző anya pedig nem képes gyermekét szoptatni, ápolni, úgy, hogy ebben a társadalmi rétegben nagyobb a gyermekhalandóság is. Az anyaság védelmére célzó intézkedéseknek itt kell tehát első sorban életbe lépniök. A nappali világosság jobb kihasználása. Az angol Willet vetette föl először azt a gondolatot, hogy tavaszszal és őszszel egy meghatározott napon minden óra úgy igazíttassék, hogy a munkaidő a nappali világosság tartamára essék és a pihenő idő egy nagy része is még a napsugaras időbe essék, és ez által a nappali világosság jobban kihasználható legyen. Ez az előbb gúnynyal fogadott eszme most már nemcsak Angliában, hanem Németországban is mindjobban terjed. Angolországban ez a kezdetben lemosolygott gondolat törvényjavaslat formájában került már a parlament elé. A német kereskedők ez évi közgyűlése elé indítványt terjesztettek, hogy tegyék ezt az ügyet tanácskozás tárgyává és indítsanak mozgalmat a »nyári időnek* törvény útján való minél előbbi behozatala érdekében. Tejcsarnok a betegsegélyző pénztár helyiségében. A németországi betegsegélyző pénztárak már régebb idő óta igen intenzív módon vesznek részt az alkohol elleni küzdelemben. Igen célszerűen illeszkedik be ebbe a munkába a berlini kereskedelmi alkalmazottak betegsegélyző pénztárának az az intézkedése, hogy a pénztár helyiségében tejcsarnokot létesített. Hogy milyen helyes intézkedés volt ez, mutatja az első két hét forgalma. Az első 13 munkanapon ugyanis eladtak 1.500 pohár tejet, 390 pohár kakaót, 200 csésze kávét, 100 csésze bouillont s 1100 darab különböző süteményt. A tejet és kakaót poharankint 5 pfennigért, a kávét és bouillont pedig 10 pfennigért árúsítják. Ipari betegségek kártalanítása. A német birodalmi gyűlésen a költségvetés tárgyalása alkalmával szóba hozták az ipari mérgezések, illetve az ipari betegségeknek baleset gyanánt vaió kártalanítását. A kormány képviselője kijelentette, hogy a kormány erre vonatkozólag előmunkálatokat végeztet, egyébként pedig már ma is balesetnek minősítik a hivatásos betegségek nagy részét. Nemzetközi bizottság a drágaság okainak tanulmányozására. Stefan Dauer a baseli egyetem tanára és Irwing Fischer a newhaveni egyetem közgazdaságtani tanára nemzetközi bizottság összehozásán fáradoznak, mely bizottság feladatául a drágaság okainak, a munkabér és élettartás költségei alakulásának és összefüggésének tanulmányozását jelölték ki. Az amerikai szenátusban már be is nyújtottak egy idevonatkozó törvényjavaslatot s az angol kereskedelemügyi miniszter is kedvezően nyilatkozott a tervről. Az említett két tudós a bizottság munkájának előkészítéséül emlékiratot adott ki, melyben az árak alakulását ismertetik, a drágaság okait s hatását a szociálpolitikára részletesen tárgyalják s végül a drágaság megszüntetésére eddig felmerült javaslatokat összegezik. Foglalkozásokozta eltorzulások. A háígerincz eltorzulásainál fontos szerepet játszik a hosszú és túlhosszú munkaidő. A 14. és 16. életév közt iparosoknál igen sok eltorzulás képződik. Teljesen egészséges testnél is túlnagy megterhelés alakváltozásokat, elgörbüléseket és hasonló károsodásokat okozhat. Eltorzulások keletkeznek rheumatikus és köszvényes bántalmaknál különösen kertészeknél, kőnyomdászoknál, téglagyári munkásoknál, továbbá ipari mérgezések, mint phospor- és ólommérgezés, úgyszintén balesetek következtében is. Ismeretes a kézi iparban dolgozó czipészek »czipészmelle«. A gerinc elgörbülései gyakran fordulnak elő gyöngyházmunkásoknál, gondolásoknál, kőhordóknál, szabónőknél, ritkábban keletkezik púp bányászoknál. Ritkább a karok és kezek eltorzulása. Ilyeneket okozhat az ólom betűszedőknél, festőknél, bádogosoknál, accumulator-munkásoknál stb. A kéz alakja változást szenvedhet oly egyéneknél, kiknek hosszú időn át ugyanazon kézfogásokkal kell dolgozniok. Rheumatizmus és izületi gyulladások okozta ujjeltorzulások, lúdtalp keletkezése gyakoriak egyes iparágakban, mint pl. pékeknél, lakatosoknál, pinczéreknél, asztalosoknál, kovácsoknál, városi társaskocsikban alkalmazottaknál, könyvnyomdászoknál, fehérneműgyárakban dolgozóknál és mezőgazdasági munkásoknál is. Fontosabbak a kezelésnél a megelőző intézkedések, különösen pedig ama követelmény, hogy az ifjúmunkások munkaideje még tovább is megrövidíttessék. Munkahivatal felállítása Görögországban. Röviddel ezelőtt Görögországban munkahivatalt állítottak föl azzal a föladattal, hogy kutassa ki és