Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1912 / 7. szám - Rák és foglalkozás
Munkásügyi Szemle 239 MUNKÁSVÉDELEM. Az ifjúmunkások munkaideje a textiliparban. A kereskedelemügyi miniszter legutóbb kiadott egyik rendeletében az ipartörvénynek azt a rendelkezését, mely az ifjúkorú munkások a 14—16. életévben levők munkaidejére vonatkozik, úgy értelmezte, hogy a kötelezően elrendelt munkaszüneteket is bele kell számítani a munkaidőbe. A textiliparosok egyesülete, a Magyar Textil és Textilvegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete megbízásából ennek titkára sürgős beadványnyal fordult a kereskedelemügyi miniszterhez és kérte, hogy a régi állapotot a textiliparra vonatkozólag állítsa ismét helyre. Azzal érvel, hogy a munkaidő megrövidítése nemcsak ipari, hanem szociális (!) szempontból is káros. Ilyen megszorítást a fejlett Németországban is csak akkor tart a kereskedelmi államtitkár helyénvalónak, ha ellensúlyozásul vámemeléssel lehet a szociálpolitikailag hátramaradottabb és így olcsóbban termelő államok versenyét visszaszorítani. Az érvelés jellegzetes. Mi ugyanis ilyen szociálpolitikailag elmaradottabb ország vagyunk. Hogy a 14—16 évesek a textiliparban, melynek igen sok munkafaja a felnőttre is fölötte veszélyes, mely ipar a munkások halandósága közismerten magasabb, mint a legtöbb más iparban — két órával kevesebbet dolgozzanak, ez nem árt az iparnak. Ellenkezőleg. Ezt bizonyára tudják a rekrimináló egyesületek is. De hát nálunk már szokás, hogy minden »szociális« rendelkezés ellen háborogjanak. Bányászmozgalmak. Minimális munkabér Angolországban. Nyolcórai munkaidő a francia bányákban. Az egész világ bányászmunkásságában ideges nyugtalanságot váltott ki a méreteiben is hatalmas angol bányászsztrájk. Az angol parlament túlnyomó többséggel elfogadta a minimális munkabérről szóló törvényt. A munkáspárt ellene szavazott, mert a kormány nem jelölte meg a törvényben a bérminimum nagyságát, hanem annak megállapítását a kerületi egyeztető hivatalokra bizta. A munkaadók egyrésze ridegen elzárkózott a bérminium elvével szemben is úgy, hogy az individualizmus hazája, a szabadversenyes Angolország volt kénytelen előljárni az »államszocializmus« terén és megalkotni ezt a törvényt a nemzeti termelés zavartalan békéje értelmében. A sztrájk már befejezéséhez közeledik. Warwikshire bányáiban már meg is kezdődött a munka. A német bányászsztrájk, mely az egész Ruhrvidéket lázas nyugtalanságba sodorta, hamar fejeződött be, a munkásság eredmény nélkül tért vissza a munkához. A három nagy bányászszövetség magára maradt, a kormány erőszakosan lépett fel, a hevenyészett sztrájk ezért maradt eredménytelen. Franciaországban is sztrájkkal tüntetett a legnagyobb bányavidék bányászmunkássága. A francia parlament képviselőháza most törvényjavaslatot fogadott el, mely a föld alatt dolgozó bányamunkások munkaidejét nyolc órában állapítja meg. A nagy energia, melyet az angol bányászsztrájk felemésztett, még sem veszett el világ bányászmunkásságára nézve. Nálunk ugyan halotti csend van még. De azért hatástalan a magyar bányászmunkásságra sem maradhatott a nagy angol sztrájk A törvényes munkásvédelem nemzetközi egyesülete Zürichben 1912. évi szeptember 10—12-én konferenciát tart, amely első sorban a nők és 18 éven alul levő ifjú munkások 10 órás munkaidejéről és az ifjú munkások éjjeli munkájának tilalmáról fog tanácskozni. Fontos tárgyai lesznek még a tanácskozásnak a folytonos üzemekben a nyolcórás munkafelváltás és az otthoni munka kérdése, amelyekre vonatkozó előmunkálatok is készültek már e konferencia részére, amelyek a tanácskozás alapját fogják képezni. A 8 órás munkaidő kérdésében a zürichi tanácskozások előtt Londonban értekezlet lesz, mely értekezleten a szociális reform németországi egyesülete is képviselve lesz. Itt meg is akarják tekinteni azokat a nagy mintaüzemeket, melyekben a 8 órás munkaidő már bevezettetett. A nők ipari munkája és az anyaság védelme. Az anyaság védelmére irányuló nagyarányú mozgalom, mely Franciaországban megindult és melynek a népesség számának stagnálása különös aktualitást és súlyt ad, igen érdekes kutatásokra vezetett; meg kellett állapítani, hogy mi az oka, hogy a születések száma csökken és hogy mi az oka a gyermekhalandóságnak. Franciaországban a népességszaporulat stagnálásának okát keresve, a kutatók mint egyik igen nevezetes okot a Franciaországban rendkívül nagy mértékben elterjedt női munkát említik. Franciaország lakossága összeségének V5 része, szám szerint kerek 71/* millió női munkás, míg például Németországban a kereső nők a lakosságnak csak 7" részét teszik. Természetes, hogy az a nő, akinek dolgoznia,