Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1912 / 7. szám - Rák és foglalkozás
238 Munkásügyi Szemle családtagjai 106 esetben keresték fel a gondozót. A rák elleni küzdelemben a fősúlyt arra helyezik, hogy kuruzslóktól óvják az embereket és felvilágosítsák, hogy a rák is gyógyítható korai operáció által. Az ápolónők az otthon ápolt rákbetegeket lakásukon keresik fel és útmutatást adnak az ápolást illetőleg, mi'jó hatásúnak bizonyult. Iparegészségügyi intézet M. m. Frankfurtban most számol be 1911. évi működéséről. Az intézetet azért alapították, hogy az iparnak, a munkásvédelmi ügyekkel foglalkozó hatóságoknak és a tudományos kutatással foglalkozóknak is az ipari hygiéne és a balesetmegelőzés minden terén az egészségügyi, technikai és gazdasági szempontok szemmeltartásával hathatós támogatást nyújtson. Hivatalnokok és kutatók kezdettől fogva szívesen fordultak az intézethez és újabban mind szélesebb körben keresi fel az ipari érdekeltség. Számosan az ipar köréből még ma is azon véleményen vannak, hogy minden munkásvédelmi intézkedés csak túlzott humanitás kifolyása és mint ilyen felesleges. Sok üzemben még nem látják be, minő előnyökkel jár az iparhygiénei követelmények teljesítése. Erre vonatkozóan találóan jegyzi meg a jelentés: nem számolnak azon gazdasági hátrányokkal, melyet a munkaképesség csökkenése okoz s mely ismét a nem megfelelő vagy éppenséggel rossz munkahelyiség következménye. Nem látják be, hogy minő előnyökkel jár az, ha egy ipartelepen régi, megbízható, munkájának minden részletében jártas munkásság dolgozik; lekicsinylik a megelőző intézkedések pénzügyi hasznát és nem számítják, mily összegeket takarítanak meg a betegsegélyezésnél és baleset járadékoknál, ha a védő készülékek kifogástalanul vannak felszerelve. Minderre nem gondolnak, valamint más előnyökre sem, pl. hogy ily készülékek alkalmazása mellett sok máskép veszendőbe menő anyag megkerül. Nem számolnak azzal, hogy ezzel szemben minő csekély fáradságot és kiadást okoz s mily kevés időt vesz igénybe a munkásvédelmi intézkedések létesítése. Ezen beszámolón kivül az intézet még egy folyóiratot is ad ki, mely az ipari hygiénevel és az ipari megbetegedésekkel foglalkozik. Nagyobb közlemények jelentek meg dr. Fischer tanácsostól: »A chromvegyületekről és azok egészségügyi ártalmairól« és dr. Telekytől: »Az ipari higanymérgezésekről», >Oktató és figyelmeztető« lapok gázmunkások részére előkészületben vannak. Számos kérdésre adtak feleletet, előadásokat is tartottak. Különösen fontosak voltak a jól látogatott mentőtanfolyam és az ipari megbetegedéseket tárgyaló előadások. A könyvtár és a gyűjtemények fejlesztésére elegendő hely van az intézet helyiségeiben. A drezdai egészségügyi kiállításon az intézet többszörösen volt képviselve. A beszámoló az intézet szorgos és eredményes munkáját és fejlődését mutatja. A III. nemzetközi balesetkongresszus. A III. nemzetközi balesetkongresszust augusztus 6-ától 10-éig tartják meg Düsseldorfban, ugyanazon időben, midőn a »Városok kiállítását* is megtartják, melynek egy külön osztálya a szociális egészségügynek lesz fentartva. Ezen kiállításon elsősorban figyelembe vétetnek: modern kórházépítkezések, különösen a baleseti osztályok, műszerek, melyek a balesetet szenvedettek kezelésére szolgálnak és az összes vizsgáló műszerek. A kongresszuson beszámolnak majd ama gyüjtővizsgálatok eredményéről, melyeket a II. nemzetközi balesetkongresszus határozatából foganatosítottak és melyek a balesetek és nagy katasztrófák okait és következményeit tárgyalják. Ezenkívül a következő 6 főtárgy szolgáltatja majd a tárgyalások anyagát: I. összehasonlító áttekintése a különböző országok baleseti törvénykezésének, valamint az ipari megbetegedések elleni biztosítási szabályoknak; II. baleseti sérülések után a korai, funkcionális gyógyulásra irányuló gyógyító eljárások fontossága; III. a véredények megbetegedései és a balesetek; IV. arthritis deformans-t előidéző baleset; V. a balesetek befolyása daganatok keletkezésére és rosszabbodására a pathologus és a baleseti orvos szempontjából: VI. vizsgáló eljárások balesetet szenvedetteknél, különös tekintettel a kezeken és lábakon képződő bőrkeményedésekre és a jobb- és balkezűségre. Az idei kongresszus anyagából kirekesztették a traumatikus neurózisokat és sérveket tárgyaló előadásokat. Organikus idegmegbetegedésekről, fül- és szemmegbetegedésekről szóló előadásokat, épúgy egyéb kasuistikus közlemények előadását, melyek a 6 főtárgy keretébe be nem sorozhatok, az utolsó tárgyalási napon tartanak meg. A kongresszus tagsági díja 20 márka. Kérdésekre készségesen válaszol a düsseldorfi helyi bizottság elnöke: Prof. Lininger Düsseldorfban.