Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 7. szám - Rák és foglalkozás

238 Munkásügyi Szemle családtagjai 106 esetben keresték fel a gondozót. A rák elleni küzdelemben a fősúlyt arra helyezik, hogy kuruzslóktól óvják az embereket és felvilágosítsák, hogy a rák is gyógyítható korai operáció által. Az ápolónők az otthon ápolt rák­betegeket lakásukon keresik fel és útmutatást adnak az ápolást illetőleg, mi'jó hatásúnak bizonyult. Iparegészségügyi intézet M. m. Frankfurtban most számol be 1911. évi működéséről. Az intézetet azért alapították, hogy az iparnak, a munkásvé­delmi ügyekkel foglalkozó hatóságoknak és a tudományos kutatással foglalkozók­nak is az ipari hygiéne és a balesetmegelőzés minden terén az egészségügyi, technikai és gazdasági szempontok szemmeltartásával hathatós támogatást nyújtson. Hivatalnokok és kutatók kezdettől fogva szívesen fordultak az intézethez és újabban mind szélesebb körben keresi fel az ipari érdekeltség. Számosan az ipar köréből még ma is azon véleményen vannak, hogy minden munkásvédelmi intéz­kedés csak túlzott humanitás kifolyása és mint ilyen felesleges. Sok üzemben még nem látják be, minő előnyökkel jár az iparhygiénei követelmények teljesí­tése. Erre vonatkozóan találóan jegyzi meg a jelentés: nem számolnak azon gazdasági hátrányokkal, melyet a munkaképesség csökkenése okoz s mely ismét a nem megfelelő vagy éppenséggel rossz munkahelyiség következménye. Nem látják be, hogy minő előnyökkel jár az, ha egy ipartelepen régi, megbízható, munkájának minden részletében jártas munkásság dolgozik; lekicsinylik a meg­előző intézkedések pénzügyi hasznát és nem számítják, mily összegeket takarí­tanak meg a betegsegélyezésnél és baleset járadékoknál, ha a védő készülékek kifogástalanul vannak felszerelve. Minderre nem gondolnak, valamint más elő­nyökre sem, pl. hogy ily készülékek alkalmazása mellett sok máskép veszendőbe menő anyag megkerül. Nem számolnak azzal, hogy ezzel szemben minő csekély fáradságot és kiadást okoz s mily kevés időt vesz igénybe a munkásvédelmi intézkedések létesítése. Ezen beszámolón kivül az intézet még egy folyóiratot is ad ki, mely az ipari hygiénevel és az ipari megbetegedésekkel foglalkozik. Nagyobb közlemények jelentek meg dr. Fischer tanácsostól: »A chromvegyületekről és azok egészségügyi ártalmairól« és dr. Telekytől: »Az ipari higanymérgezésekről», >Oktató és figyelmeztető« lapok gázmunkások részére előkészületben vannak. Számos kérdésre adtak feleletet, előadásokat is tartottak. Különösen fontosak voltak a jól látogatott mentőtanfolyam és az ipari megbetegedéseket tárgyaló előadások. A könyvtár és a gyűjtemények fejlesztésére elegendő hely van az intézet helyiségeiben. A drezdai egészségügyi kiállításon az intézet többszörösen volt képviselve. A beszámoló az intézet szorgos és eredményes munkáját és fej­lődését mutatja. A III. nemzetközi balesetkongresszus. A III. nemzetközi baleset­kongresszust augusztus 6-ától 10-éig tartják meg Düsseldorfban, ugyanazon idő­ben, midőn a »Városok kiállítását* is megtartják, melynek egy külön osz­tálya a szociális egészségügynek lesz fentartva. Ezen kiállításon elsősorban figye­lembe vétetnek: modern kórházépítkezések, különösen a baleseti osztályok, műszerek, melyek a balesetet szenvedettek kezelésére szolgálnak és az összes vizsgáló műszerek. A kongresszuson beszámolnak majd ama gyüjtővizsgálatok eredményéről, melyeket a II. nemzetközi balesetkongresszus határozatából foga­natosítottak és melyek a balesetek és nagy katasztrófák okait és következmé­nyeit tárgyalják. Ezenkívül a következő 6 főtárgy szolgáltatja majd a tárgya­lások anyagát: I. összehasonlító áttekintése a különböző országok baleseti tör­vénykezésének, valamint az ipari megbetegedések elleni biztosítási szabályoknak; II. baleseti sérülések után a korai, funkcionális gyógyulásra irányuló gyógyító el­járások fontossága; III. a véredények megbetegedései és a balesetek; IV. arth­ritis deformans-t előidéző baleset; V. a balesetek befolyása daganatok kelet­kezésére és rosszabbodására a pathologus és a baleseti orvos szempontjából: VI. vizsgáló eljárások balesetet szenvedetteknél, különös tekintettel a kezeken és lábakon képződő bőrkeményedésekre és a jobb- és balkezűségre. Az idei kon­gresszus anyagából kirekesztették a traumatikus neurózisokat és sérveket tár­gyaló előadásokat. Organikus idegmegbetegedésekről, fül- és szemmegbetegedé­sekről szóló előadásokat, épúgy egyéb kasuistikus közlemények előadását, melyek a 6 főtárgy keretébe be nem sorozhatok, az utolsó tárgyalási napon tartanak meg. A kongresszus tagsági díja 20 márka. Kérdésekre készségesen válaszol a düssel­dorfi helyi bizottság elnöke: Prof. Lininger Düsseldorfban.

Next

/
Thumbnails
Contents