Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 7. szám - Rák és foglalkozás

Munkásügyi Szemle 237 A Népfürdő Egyesület a gyári fürdőkért. Az Országos Magyar Népfürdő Egyesület érezve az ipari és gyári fürdők nagy hygienikus és szociális jelentőségét, másfelől ismerve e téren való szomorú elmaradottságunkat, az összes illetékes faktorok: hatóságok, orvosok, iparegészségügygyelfoglalkozók, szociálpolitikusok és technikusok bevonásával ankétet rendez. Az ankét, melyen Bókay Árpád egyetemi tanár, Hlavács Kornél min. titkár-biró és dr. Forbáth Imre műegyet. m. tanár szerepelnek előadókként, első pontja lesz annak a nagyszabású ankétnek, melyet az egyesület az ipari és gyári fürdők létesítése érdekében megindít. Az egyesület által kiadott ankéttervezet a gyári fürdők hiányának okát abban látja, hogy a munkásvédelmi intézmények létesítéséről intézkedő törvény nem sorolja föl taxatíve azokat az iparágakat, amelyekben a fürdő felállítása és üzembentartása kötelező, tehát munkásvédelmi intézmény, másik okát abban, hogy az iparfelügyelői jelentés mai megszerkesztési formájában nem ad és nem adhat világos, tiszta képet ipari és gyári fürdőinkről. Munkások hát- és gerincfájásaí. A munkások hát- és keresztfájdalmai igen elterjedt betegség. A fájdalom székhelye az alsó ágyékcsigolya és innen terjed el mindenfelé. A fájdalom hirtelen, villámgyorsan lép fel, ezért nevezik »Hexenschuss'-nak. Oka vagy súlyos teheremelés, vagy izomrándulás, vagy izomszakadás, de lehet reumatikus természetű is. Az első esetben balesetről lehet szó, melyért kártalanítás jár. Az emelés által okozott e bántalom hetekig is tarthat és az ágyéki gerincoszlop merevségét is okozhatja és ezért ily esetben feltétlenül Röntgen-vizsgálatot kell eszközölni. Dr. Érben (Bécs) azon nézeten van, hogy a munkások ágyéktáji fájdalmát a csigolyaizületek rándulása okozza. Ily esetben okadatolt a munkának 1—3 hétre való beszüntetése, vagyis a munkaképesség csökkenése a legközelebbi 2—4 hónapban 20—50% ot tesz ki. A magasabb arányszámot a nehéz munkát végzőknél kell alkalmazni. Krónikus keresztfájdalmak állandó járadék élvezetéhez is vezethetnek és ez esetben is kitehet a károsodás 20—50%- Hangsúlyozni kell azonban, hogy a hát- és keresztfájdalmak könnyen szinlelheíők. Tuberkulózis, alkoholizmus és rák elleni gondozó intézetek Berlinben. A berlini Charité igazgatója, Püttner titkos tanácsos, az ottani betegsegélyző pénztárak igazgatósági tagjainak előadást tartott a tuberkulózis, alkoholizmus és rák megbetegedések együttes leküzdésére alakult gondozó és tudakozódó intézetek (Auskunfts- und Fürsorgestellen) jelentőségéről. Beszámolt arról, hogy Berlin különböző kerületeiben és a Charitéban az említett betegségek részére külön külön orvosi rendelő-intézetek létesíttettek, melyekben bárkit ingyen megvizsgálnak ezen betegségek bármelyikére vonatkozólag. Ezeken a helyeken kioktatják az embereket eme betegségek elleni védekezésre és azokat, kiknek szükségük van rá, gondozásba is veszik. A gondozás a lakásviszonyok megjavítására is kiterjed. Keresztül akarják vinni, hogy a tuberkulózisban szenvedőknek lehetőleg külön szobájuk és ágyuk legyen. Erre vonatkozólag nemcsak tanítást nyújtanak, hanem az ápolónők időnként ki is mennek a lakásokba, ellenőrzés céljából. Ez intézkedés azért szükséges, mert lehetetlen az óriási számú tuberkulotikus beteget kórházakban elhelyezni. Szükséges ez annál is inkább, mert a gyógyintézetbe csak könnyű betegeket vesznek fel, sőt egyes ily intézetek csak egyes társadalmi osztályok tagjai számára hozzáférhetők. Az említett gondozóintézeteket Berlinnek egy nagy betegsegélyző pénztára vette eddig igénybe és ennek eredményéről a következő statisztika számol be: 1910 január 1-től 1911 december 31-éig, tehát 2 év alatt 11.240 pénztári tag vette ez intézményt igénybe, ezek között 2.515 családtag. Az intézet 305 esetben gondoskodott ágyról, 31-szer ágyvédőről, 4.926 márkával járult hozzá tuberkulotikusok házbéréhez, 754 esetben végzett desinfecliót élőkön és haláleset után és 23.505 márkát szerzett meg készpénzben gyűjtés által. Az egyesület betegeket helyezett el gyógyintézetekben, kórházakban és üdülőhelyeken, szegény betegeket pedig ingyen ebéddel és szénnel látott el. Az alkoholisták számára hasonló intézmény létesült. Ez intézet nemcsak a beteggel foglalkozik, hanem megvédi annak hozzátartozóit is az iszákosok brutálitásától és igyekszik gazdaságilag is javítani helyzetükön. 1911 január 1-től december 31-éig, tehát egy évben 256 pénztári tag vette igénybe ezen rendelést. Ezek közül 60 abstinens egyesületbe lépett be, ezek közül visszaesett 11. Alkoholisták szanatóriumában helyeztek el 35 öt, kórházban 33-at, elmegyógyintézetekben 8-at, a többiek közül 41 csak egyszer jelentkezett, 58 pedig javíthatatlannak mutatkozott, a többi kezelés alatt áll. Alkoholisták