Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1912 / 7. szám - Rák és foglalkozás
234 Munkásügyi Szemle 30-40 év 40-50 év 50-60 év 60 egyáltalában Földmívelés- ... 2 0 77 26 5 83'6 15-2 Ipar 2*1 10 3 35-1 1247 11 2 Kereskedelem 3'1 107 34'2 846 15'2 Vendéglős ipar 3*6 17'5 57'1 188*4 2T3 Szabad foglalkozási ágak ... 17 10'2 348 137'8 1T8 Az összes munkálkodók 2'1 9*4 32'2 108-2 14'2 Ebből kitűnik, hogy a földmívesek mutatják a legkisebb halálozási arányszámot. Nem szabad feltennünk, hogy Bajorországban e tekintetben mások a viszonyok, mint Poroszországban, mert a rákos halálozási végösszeg Bajorországban is nagyobb volt a földmívelőknél, mint az iparosoknál. Kolb számai azonban mutatják, hogy ennek egyedüli oka az, hogy a magasabb életkorúak a földmívelők között nagyobb számban fordultak elő. Bizonyos ama tény, hogy a földmívelőknél sem gyakoribb a rák, mint más foglalkozási ágaknál. Hogy másrészt a földmívelés sem nyújt védelmet a rákos megbetegedés ellen, kitűnik abból, hogy azon terület, melynek rákos halálozási arányszáma magas és amely Dél-Németországot és a vele szomszédos svájci és osztrák részeket foglalja magába, nagyrészt földmívelő lakossággal bír. Eme vidéken a városok ép úgy, mint a falvak magas arányszámokat mutatnak. Behla a faiparnak is magas halálozási számokat tulajdonít. Kolb szerint Bajorországban 10.000 munkálkodó férfi közül rákban halt meg: , b Minden fogKor Faiparban egY?ltalában 'aj^ási . 30—40 év 2 7 2-1 2 1 40—50 » 13'2 10 3 9-4 50—60 » 44*8 35-1 32"2 60 éven túl — 107-5 1247 108*2 Az angol statisztika szerint a rákos halálozás csak a faipar némely ágaival foglalkozóknál gyakoribb, úgymint a műasztalosoknál, esztergályosoknál és pinczékben dolgozó kádároknál, ez utóbbiaknál azonban az alkoholizmus is nagy szerepet játszik. Behla szerint gyakori a rák a kertészeknél is- Kolb szerint is a rák Bajorországban a kertészeknél valamivel gyakoribb, számuk azonban igen csekély (összesen 53 halálozási eset), úgy, hogy Kolb részletesebben ezekkel nem foglalkozik. Angolországban a rák a kertészeknél ritkán fordul elő. Loth szerint a rák Erfurtban, melynek területén kiterjedt kertészeti telepek vannak, nem gyakori. Evek óta sem a kertészek betegsegélyző pénztárában, sem a két erfurti kórházban kertésznél vagy kerti munkásnál rákot nem észleltek. Néhány foglalkozási ágra vonatkozólag Behla kis rákos halálozási arányszámot állapított meg. Szerinte a bányászoknál ritka a rák. Ezt mások is megerősítik. Az angol statisztika szintén csekély halálozási arányszámot tüntet fel a bányászoknál. Behla és Kolb a föld- és kőiparban szintén alacsony rákos halálozási arányszámot találnak. Csakhogy itt igen különböző iparágak szerepelnek: kőfejtők, kőbányamunkások, kavics és homok előállításánál dolgozók, czement- és mészgyárak, agyagárúgyárak, fazekastelep, üvegipar stb. Az ezirányú angol statisztikából kitűnik, hogy Angolországban a rákmegbetegedések a föld- és kőiparral foglalkozók közt valamivel kevésbbé gyakoribb, de nem oly mértékben, hogy arról lehetne szó, miszerint ezen foglalkozási ágak bizonyos védelmet nyújtanának. Az angol statisztikából még néhány számot közölnünk kell. Az 1900— 1902. években rosszindulatú álképletben meghalt egy foglalkozási ághoz tartozó 10.000 ember közül:
