Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 7. szám - Rák és foglalkozás

Munkásügyi Szemle 235 25—35 35—45 45-55 55-65 65-ön túl Lelkészek, tanítók, bírák, orvosok 0'3 2*9 11'8 32-3 606 0'8 3'2 141 31 0 61*2 07 3-8 12-3 329 79-1 Vas- és fémipar 07 44 146 35 3 832 Kovácsok- - ­13 37 15'3 372 687 Kereskedősegédek, biztosítás 07 37 15-9 41*3 71'9 Szövő-, fonóipar . ... ... Cipészek ­ri 47 14-8 393 847 Szövő-, fonóipar . ... ... Cipészek ­ri 3'9 157 38'1 68 7 Pékek - ... l-l 47 14-4 41-4 657 Hentesek — — - — 07 3-3 15'2 45-0 790 Szabók — - — 0-8 4-4 15-5 44'5 7T9 Az összes férfiak 10 4 0 145 36'2 63'8 A rákhalálozási arányszám tehát az úgynevezett intellectuel-eknél, valamint boltosoknál és kőműveseknél a közepesen aluli, a vas- és fém­iparnál és a kovácsoknál közepes, a kereskedősegédeknél és a szövő-fonó iparban valamivel magasabb, és feltűnő, hogy ugyanez áll a következő négy foglalkozási ágra is: czipész, pék, hentes és szabó. Egy körülmény biztosan megállapítható az angol statisztikából és Kolb statisztikájából is és ez az, hogy azon munkaágak, melyek alkoholos italok készítésével és eladásával foglalkoznak, igen sok rákos meg­betegedést tüntetnek fel. Az angol statisztikából kitűnik azonkívül, hogy ez mindazon foglalkozási ágakra is áll, melyeknél gyakori az alkoholizmus. Ama foglalkozási ágak, melyek Angolországban magasabb rákmegbetegedési arányszámokat mutatnak, a következő táblázatban vannak feltüntetve. Az egyes számok azt mutatják, hogy mily nagy volna a rákos halálozás az egyes foglalkozásoknál, feltéve, hogy a kor szerint való elosztás eme fog­lalkozási ágaknál azonos az egész férfilakosságéval és ha ez utóbbinak rákos halálozási arányszámát 100-ban állapítjuk meg: Korcsmárosok - 110 Magánkocsisok, lóápolók— 149 Zenészek - 119 Matrózok, evezősök 154 Kifutók, közszolgák 119 Sörgyártók 175 Gummiárúipar 124 Napszámosok 182 Házalók 137 Kéményseprők 224 Kivéve a magánkocsisokat és a gummiárúgyárakban dolgozókat, mind­eme iparágaknál egyúttal igen sok alkoholokozta haláleset is fordult elő. Ha az összes férfiaknak alkoholokozta halálozási arányszámát 100-ra teszszük, úgy ez a korkülömbség betudásával matrózoknál stb. 163, ki­futóknál és közszolgáknál 213, zenészeknél 244, sörgyártóknál 294, kéményseprőknél 300 és a vendéglős-iparban 700. Az itt említett hat foglalkozási ág közül a zenészek és hordárok közepes, a többiek pedig szintén magas rákos halálozási arányszámot mutatnak az 1890—92. évek­ben, úgy, hogy véletlenül nyert eredményről szó sem lehet. Eme számok szerint biztosra kell vennünk, hogy az alkoholizmus a rák keletkezését elősegíti, természetesen csak oly módon, hogy a külön­böző szervekben, első sorban pedig a gyomor- és bélcsatornában krónikus izgalmi állapotokat létesít. Sajnálatos, hogy a nagy és megbízható angol anyagnál hiányzanak az adatok a rák lokalizációjára vonatkozólag az összes foglalkozási ágaknál. Kolb az 1905—1908. évekre vonatkozó bajor adatoknál a korcsmá­rosoknál előfordult 233 halálesetet a megtámadott szervek szerint osztá­lyozta, de ezen számok nem elég nagyok, hogy azokból végérvényes következtetéseket vonhassunk. A magyarországi rákstatisztikában az 1901—1904. évekre a halálozási esetek a foglalkozást és a megbetegedés helyét feltüntető módon vannak felsorolva. Ezekben az években 176 korcs­máros halt meg rákban. A rákhalálozásoknál a különböző szervek meg­betegedései a következőképen oszlottak meg:

Next

/
Thumbnails
Contents