Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 7. szám - Rák és foglalkozás

Munkásügyi Szemle 233 A német birodalom munkásbiztosítási terhei. A német birodalom költségvetésében az 1912. évre 56,372.000 M. van előirányozva a munkásbiztosítási törvény alapján fizetendő hozzájárulásokra. Az előző évhez képest az emelkedés 2,722.000 M., mely nagyrészt az új törvényben megállapított özvegy- és árva járadékokhoz való hozzájárulás költségeire esik. Ez a hozzájárulás 1,950.000 márkára van előirányozva. Ugyanez az összeg bevételként is szerepel az általános költségvetésben, mert a biztosítás céljaira gyűjtött alapból vétetik el. Az alapnak 51,818.332 M. vagyona van. Járulékfizetés munkaszünetelési napokra. Az osztrák közigazgatást bíróság 1911. október 27-iki határozatában kimondolta, hogy a betegsegélyezési járulékok azokra a napokra is járnak, amidőn a munkás nem dolgozik. A határozati indokolás kifejti, hogy a betegsegélyezési törvény célja a munkások biztosítása a munkaviszony alatt előálló betegségből folyólag. Ezzel az intencióval nem volna összeegyeztethető a járulékfizetés szünetelése a munkaviszony tartama alatt. A francia aggkori biztosításról szóló törvény módosítása. Lapunk mult számában már közöltük, hogy Franciaországban az aggkori biztosításról szóló új törvényt módosították. A módosítás a költségvetés keretében történt. Lényege az, hogy a járadékra jogosultak korhatárát 65 évről 50 évre szállították le, az állami hozzájárulás pedig 65 trank helyett 100 frank lesz. Oly biztosítottak járadékához, kik legalább három gyermeket felneveltek, még további 710-del járul hozzá az állam. Változtatás történt a hozzájárulás módjában is, amennyiben az állam nem fogja tőkésíteni a járadékhozzájárulási összegeket, hanem évenkint fogja beállítani a költségvetésbe. A törvény módosítására az késztette a kormányt, hogy a munkások és munkaadók ellenállása miatt a törvényt nem lehetett végrehajtani. Eddig uqyanis a mintegy 12 millióra becsült biztosítandók közül csak 6 7 millió jelentkezett biztosításra. A francia szakszervezetek álláspontja még mindig nem egységes a törvényre vonatkozólag. Míg egyrészük hajlandó a törvény végrehajtásában segédkezni, addig egy másik részük, a szindikalisták, még mindig ellenségesen viselkedik a törvénynyel szemben. SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY. Rák és foglalkozás.*) Ujabban több szerző tárgyalta a foglalkozás befolyását a rák gyakori" ságára. A nehézségek dacára, melyeket a vizsgálatok céljaira rendelkezésre álló anyag okoz, Behla megkísérelte, hogy a rákhalálozás számadatait foglalkozás szerint Poroszországra az 1907—1908. évekre összeállítsa és ezekbó'l igen határozott következtetéseket vont le. Ama tény, úgymond, hogy a földmivesek között több a rákos, mint az iparosok között, el nem vitatható. Mint rákos megbetegedésekben szegény foglalkozási ágak és foglalkozási csoportok mindig a következó'k tűnnek ki: bányászat, kó'- és földmunkák, vegyi ipar, fémipar, polygraphikus üzemek, biztosítási foglalkozás, katonaság és tengerészek, könyvnyomdászok, vésnökök, betűszedők, üvegesek, kőfaragók stb; ezzel ellentétben gyakoriak a rákos megbetegedések a következőknél: földmívesek, kertészek, építő-ipar, fa-, szövő-fonó-, ruházati-, tisztítóipar, vendéglősök és korcsmárosok, kőművesek, asztalosok, ácsok, kovácsok, kéményseprők, gázmunkások, fűtők, szénhordók, kárpitosok stb. Szerinte nem áll meg az az ellenvetés, hogy eme különbségeket csak a rák aetiologiájában oly fontos kor okozza. De hogy eme ellenvetés mégis helytálló, bizonyítja Kolb munkája, mely ugyanezen kérdést Bajorországra vonatkozólag részletesen kidolgozta. Kolb a bajorországi 1907. és 1908. évi rákos halálozási eseteket a foglalkozási ágak szerint összegyűjtötte és e számokat az 1907. évi népszámlálási adatokra vonatkoztatta 10 éves korosztályok megkülönböztetésével. Kolb a következő számokat kapja; 10.000 munkálkodó térfi közül rákban halt meg a következő korban: *) Prinzing: Krebs und Beruf című cikke után. Archív f. soziale Hygiene. Bd. VII. H. 1.