Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 7. szám - Az 1911. évi július hó 19-ikén kelt németbirodalmi biztosítási törvény; 6. [r.] A R.V.O. két utolsó könyve

Munkásügyi Szemle 219 verfahrerí). Az ilyen tanács a biztosítási főhivatal igazgatójából, egy tag­jából és két ülnökéből alakul. A biztosítási főhivatal munkaadó és'biz­tosított ülnökei legalább egy-egy helyettest választanak kerületükből és pedig egyszerű szótöbbséggel 4 évenként. Ezen kivül a bíráskodási eljá­rásra tartozó ügyekben bírói tanácsok működnek. (Spruchkammer, Spruch­verfahren). A birói tanács a biztosítási főhivatal egyik tagjából mint elnök­ből és a munkaadók és biztosítottak két-két ülnökéből áll­A birodalmi biztosítási hivatal szervezete lényegében változatlan ma­rad. Legfelsőbb bíráskodási, határozó és felügyeleti hatóság. A nem állandó munkaadó és biztosított tagok száma 32. Ezek közül 8-at a szövetségi tanács nevez ki, 12 munkaadó és 12 biztosított. A birói tanácsok (Spruch­senate) 7 tagból állnak: Az elnökből, a szövetségi tanács által kinevezett nem állandó tagból, egy állandó tagból, két rendes birói tisztviselőből, egy munkaadóból és egy biztosítottból. A birói tanácsokon kivül határozó tanácsok is működnek (Beschlusssenate) és pedig 5 taggal, abból a célból, hogy a birodalmi biztosítási hivatal felépítése arányos legyen az első és középfokú biztosítási hatóságokéval. Egyébként pedig annak a célnak eléré­sére is, hogy orvosolja azt a visszásságot, amely szerint a szövetségi tanácstagok és laikus tagok közreműködése és befolyása a közigazga­tási ügyek elintézésénél eddig lényegesen háttérbe szorult. A határozó tanácsokban nem birói tisztviselők működnek közre, miként a birói taná­csokban, hanem ezek helyébe a birodalmi biztosítási hivatalnak állandó tagja lép. A rokkantbiztosítási osztály megerősített tanácsa (Verstárkter Senat, 1900 október 19-én kelt császári rendelet 22. §.) éppen úgy nélkü­lözhetővé válik, mint a felebbezések visszautasítására illetékes kis taná­csok, amelyek most jelentőségüket elvesztették. Az eddigi bővített tanács (Erweiterter Senat) jövőben is 11 személyből áll és nagy tanács (grosser Senat) néven fog működni. Abban az esetben azonban, ha valamely orszá­gos biztosítási hivatal a birodalmi biztosítási hivatal által közzétett jogelv­től eltárni akar, az országos biztosítási hivataloknak két állandó tagja járul hozzá. A törvényben megállapított esetekben^ a birodalmi biztosítási hivatal helyébe az országos biztosítási hivatal lép. Új országos biztosítási hivatalok azonban többé nem állíthatók fel; az eddig fennállók is csak addig marad­hatnak fenn, ameddig hatáskörük egyenként legalább 4 biztosítási főhiva­talra terjed ki. A megjelölt új szabályozások értéke az eddigi jogállapot fentartásá­ban és folytonosságában jelentkezik; mélyreható átalakításokat kerültek, a munkásbiztositás szervezete lényegében a régi marad és mégis a javítások egész sorozata lép hatályba, amelyeket régebben csak a biztosítási ágak egybeolvasztásától vártak. Olyan kodifikáció lép életbe, amely úttörője a bensőleg lezárt, német munkásjognak. Ennek nem kevésbbé fontos másik fele fokról-fokra fog kiemelkedni és önállóságra jutni az ipartörvény kereté­ből, amelyet hovatovább mindinkább szétfeszít. A biztosítási és munkás­védelmi jogból együttvéve új munkásjog alakul ki, amely egymagában lezárt és az általános polgári törvénykönyv mellett terjedelem és jelentőség tekin­tetében sem csekélyebb törvényhozási mű jog- és szociálpolitikailag hatal­mas kihatással lesz a jelen kor kulturéletére. A három biztosítási ág egybeolvasztásának végletes követelményét államférfiúi bölcseséggel eluta­sító álláspont, a biztosítás kérdésének hátránya nélkül, a szociális békét szolgálja, amennyiben a baleseti és rokkantbiztosítás teherviselőit fenyegető igazságtalanságok ebben az irányban elkerülhetők. A szolgáltatások fel­emelésére és javítására irányuló áldásos fejlődés a biztosítás egyik ágában sem fog természetellenes és veszélyes akadályokba ütközni. A laikus elem­nek a biztosítási hivatalok mindhárom fokán való dúsabb részvétele, ame­lyet csak a különböző ágak közelebbi vonatkozásba hozása tett lehetővé, politikai szempontból is fontos haladás gyanánt jelentkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents