Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 7. szám - Az 1911. évi július hó 19-ikén kelt németbirodalmi biztosítási törvény; 6. [r.] A R.V.O. két utolsó könyve

218 Munkásügyi Szemle tási hatóságok és bíróságok vettek részt. Nem lehet eléggé megbecsülni, hogy az eddig általános közigazgatási hatóságok által ellátott ügyeket jövő­ben a birodalmi biztosítás különleges hatóságai fogják intézni. Annyiban tehát, amennyiben a biztosítási hivatal a baleseti, rokkantsági és hozzá­tartozói biztosítás teherviselőinek helyi szerve gyanánt fog eljárni, ezt nem lehet kifogásolni. Ez helyes. A biztosítási hivataloknak állami felségjogok gyakorlásával felruházása azzal a következménynyel jár, hogy e helyi szer­vek felállítását nem lehet a biztosítás teherviselőire bizni és hogy helye­sen csak az országos központi hatóság által állíthatók fel, ami a fennálló hatósági szervezettel való egységes közreműködést is biztosítja. Egyébként a biztosítási hivatal önálló hatóságként^ is létesíthető azokban a szövetséges államokban, amelyekben az országos hatóság a biztosítási hivataloknak az első fokú közigazgatósági hatóságoknál való létesítését nem engedi meg és csak egy biztosítási főhivatal létezik. Ennek csak Hamburgban van gyakorlati jelentősége. Ha ellenben valamely bizto­sítási hivatal más hatósághoz kapcsolódik, úgy ennek vezetője egyszersmind a biztosítási hivatalnak is elnöke. Ebben az esetben azután állandó helyet­teseként biztosítási hivatalnokot (Versicherungsamtmann) kell kirendelni. Ha ilyen esetben a biztosítási hivatal községi hatósághoz kapcsolódik, a biztosítási hivatalnokot a községi kötelék, esetleg a biztosítási főhivatal nevezi ki. A biztosítási hivatalnál ülnökökként biztosítási képviselők mű­ködnek közre; számuk legalább 12, és pedig munkaadók és biztosítottak. Azoknak az érdekelt betegsegélyző pénztáraknak igazgatósági tagjai választ­ják őket, amelyeknek a biztosítási hivatal kerületében legalább 50 tagjuk van, továbbá bizonyos bányatársládák, pótpénztárak, tengerészeti segély­pénztárak igazgatósági tagjai. (42. §.) Minden biztosítási hivatalnál határozó bizottságot kell felállítani azokra az ügyekre, amelyek határozati útra (Beschlussausschuss, Beschlussverfahren) tartoznak. Ez a biztosítási hiva­tal elnökéből és a munkaadók és biztosítottak egy-egy képviselőjéből áll. Állami és községi műszaki tisztviselők, akik a biztosítási hivatal kerületé­ben működnek, a biztosítási hivatal határozati eljárásába mint tanácsadók tanácskozó joggal bevonhatók. A hivatalnál bíráskodó bizottságot is kell létesíteni, a bíráskodási eljárásra tartozó ügyekre nézve. {Spruchausschuss, Spruchverfahren), A választott bíróságok helyébe biztosítási főhiuatalok lépnek. Ezek­nek főjellemvonása, hogy a biztosítási teherviselőkkel szemben teljesen függetlenek. Amint a biztosítási hivatalnak felügyeleti, Ítélkező és határozó hatóságnak kell lennie, úgy a biztosítási főhivatalnak, a másodfokú ható­ságoknak is, amelyekre még azok a feladatok is hárulnak, amelyek most a felsőbb közigazgatási hatóság hatáskörébe tartoznak. Ennélfogva ezek is bíráskodó, határozó és felügyeleti hatóságok. Felállításuk és szervezetük tekintetében azonban eltérnek a jelenlegi választott bíróságoktól. A bizto­sítási főhivatalt rendszerint egy-egy felsőbb közigazgatási hatóság területére állítják fel. Áll pedig tagokból és ülnökökből. Amint a biztosítási hivatal élén szabály szerint a biztosítási hivatalnok, úgy a biztosítási főhivatal élén az igazgató és helyettese állnak. Amig az igazgatót élethossziglan nevezik ki, addig a tagokat a közhivatalnokok sorából alkalmazzák, és amig amaz mellékalkalmazásban egyéb szolgálati teendőket is elláthat, de az igazgatói állást főhivatásként tölti be, addig a hivatal többi tagjait az országos köz­ponti hatóság akként is beoszthatja, hogy ezt a szolgálatukat csak mellék­hivatásként teljesítik. A biztosítási főhivatal ülnökeit fele-felében a munka­adók és a biztosítottak közül kell választani, nem lehetnek a birodalmi biztosítási hivatalnak vagy valamely országos biztosítási hivatalnak tagjai. Az ülnökök száma 40, az országos központi hatóság számukat felemelheti vagy leszállíthatja. Minden biztosítási főhivatalnál határozó tanácsot kell ala­kítani, a határozati eljárásra tartozó ügyekre (Beschlusskammer, Beschluss-

Next

/
Thumbnails
Contents