Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 7. szám - Az 1911. évi július hó 19-ikén kelt németbirodalmi biztosítási törvény; 6. [r.] A R.V.O. két utolsó könyve

214 Munkásügyi Szemle még érvényesíthető. A betegségi és a rokkantsági és hozzátartozói biztosítás kölcsönös viszonyának kérdésében lényeges a gyógykezelés átvétele. (1518. §.) Az eddigi jognak is megfelelőleg, abban az esetben, ha a biztosító intézet gyógykezelési eljárást foganatosít, annak a betegnek, akinek valamely betegsegélyzó' pénztárral szemben segélyezési igénye van, a gyógykezelés kezdetétől annak befejezéséig ki kell szolgáltatnia ama segélyeket, amelyeket a beteg a betegsegélyző pénztártól igényelhet. A balesetbiztosítás és a rokkantsági és hozzátartozói biztosítás kölcsönös viszonyában újítás az eddigi jogállapottal szemben az 1522. §. Ha a balesetbiztosítás teherviselője kötelezettségénél fogva baleseti járadékot ad olyan időre, amelyre nézve a kártalanításra igényjogosult, a baleset következményei miatt rokkantsági vagy hozzátartozói járadékot igényelhet, a biztosító intézet kárpótlásul követelheti a balesetbiztosítási járadékot, amennyiben az ő általa nyújtott járadék nem nagyobb. Ami végül az egyéb kötelezettekhez való viszonyt illeti, a R. V. 0. érintetlenül hagyja a községeknek és szegényügyi kötelékeknek a segélyre szorultak támogatására vonatkozó törvényes kötelmeit és a jelen törvény szerint biztosítottak és hozzátartozóik javára szolgáló, törvényen, alapszabályokon, szerződésen vagy végrendeleten nyugvó ellátási kötelezettségeket. (1527. §.) A mégis előforduló kétszeres szolgáltatásokat az egyes közelebbről megjelölt esetekben el kell hárítani vagy ki kell egyenlíteni. Az eddigi joggal szemben újítás a következő: A község vagy a szegényügyi kötelék a balesetbiztosítás szolgáltatásaiból csak abban az esetben igényelhet kárpótlást, ha a segélyezést a baleset kövekezményei okából szolgáltatta. (1534. §.) A rokkantsági és hozzátartozói biztosítás szolgáltatásaiból pedig csak a járadékokat lehet kárpótlásként igénybe venni. (1536. §.) Ha a biztosítás teherviselőjére hárul át az igényjogosultság, úgy azt a kérdést, hogy kell-e és milyen összeg erejéig kell kárpótlási szolgáltatást teljesítenie, a jelen törvényben megállapított eljárás során kell eldönteni. Ez a határozat a rendes bíróságra kötelező. (1543. §.) Egyébként az a nagyszámú vitás kérdés, amelyet ez a joganyag vetett fel, teljes megoldást nem nyert, bármennyire el kell is ismerni, hogy a törvény nem egy gordiusi csomó kettévágására igyekezett. Az utolsó, hatodik könyv az eljárási szabályokat tartalmazza, amelyeket eddig a különböző törvények foglaltak magukban. A biztosítási hivatalok peres eljárását és ezzel együtt hatáskörüket több irányban körülírták. A birodalmi gyűlés bizottságában a kritika ebből az okból is a biztosítási hivatalok ellen fordult, amelyeknek jelentősége és nagy hordereje épen abban van, hogy a három biztosítási ág részére közös elsőfokként szolgálnak. Első sorban az a szabályozás nyert elfogadást, hogy a szolgáltatásokat a biztosítás teherviselői állapítják meg. A baleseti jelentés és baleseti vizsgálat tárgyában javasolt intézkedések egész sora nem találkozott a birodalmi gyűlés bizottságának tetszésével, amely új szabályokat illesztett be. A megállapításra hivatott közeg minden esetben, amidőn kártalanítást nyújt, vagy megtagad, midőn a viszonyok változása következtében új járadékot megállapít, úgyszintén bizonyos más esetekben is, Írásbeli határozatot ad ki. A határozatot meg kell indokolni és aláírni. Az elnök aláírása elegendő. Ha a biztosítás teherviselője három hónap lejártával még nem adhat előzetes határozatot, a jogosultat egyszerű levélben tájékoztatja ennek okairól. A határidő azzal a nappal kezdődik, amelyen a biztosítás teherviselője a balesetről, később bekövetkező halálozás esetében pedig az elhalálozásról hivatalos tudomást szerzett. Ha valamely elsülyedt, vagy eltűnt hajón utazott biztosítottnak hozzátartozóiról van szó, a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a járadékigény keletkezett. (1583., 1586., 1589. §§.) Ha a kártalanítás megállapítást nyer, a határozatnak tartalmaznia kell annak nagyságát és kiszámításának módját is. Sérülteknek járadékkal való kár-