Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 7. szám - Az iparfelügyelők tevékenysége az 1910. évben

III. évfolyam. Budapest 1912. április 10. 7. szám MONKftSÖGYI SZEMLE KÖZLEMÉNYEK A MUNKÁSBIZTOSITÁS, A SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY, A MUNKÁSVÉDELEM, A MUNKAVISZONY ÉS AZ IDE VONATKOZÓ JOGGYAKORLAT KÖRÉBŐL. SZERKESZTI: KIS ADOLF. TÁRSSZERKESZTŐK: Dr. STEIN FÜLÖP és Dr. HAHN DEZSŐ. Megjelenik minden hó 10-én és 25-én. Előfizetési ár egy évre 20 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dudapest, VII., Rózsa-utca 29. szám. Telefon: 93—99. Postatakarékpénztári csekk-számla 24.911. Az iparfelügyelők tevékenysége az 1910. évben. Irta: Hlavács Kornél ministeri titkár-bíró. Az érdeklődés, amelylyel a nagy közönség és a sajtó a magyar iparfelügyelői kar évi jelentését fogadja, évről-évre emelkedik. Az iparfelügyelők jelentéseiben felhalmozott és az onnan hiányzó adatok a kellemességre törekvő legenyhébb világítás dacára éles, tiszta képet adnak a munkások helyzetéről és a munkásvédelem fontosságának tudatát megakadályozhatatlanul terjesztik el a társadalom minden rétegében. A felvilágosítottak száma rohamosan szaporodik és nincs messze már az az idő, amikor a munkásvédelem e magyar előharcosai a közhangulat nyomása folytán elfoglalhatják azt a pozíciót, amely őket tevékenységükért joggal megilleti. Ma már nem titok, hogy az iparfelügyelői kar méltatlan helyzete, lehetetlen előléptetési viszonyai milyen szoros összefüggésben állanak cselekvési bénaságával. Senki sem csodálkozik azon, hogy ha az iparfelügyelői kerületek vezetésével megbízott 25 segédfelügyelő, akik közül akárhány évtizedes vagy ennél is hosszabb önfeláldozó működés után sem tudott a főszolgabírói rangnak megfelelő iparfelügyelői állásba feljutni, tekintélyét, hitelét veszti és a kellő eredmény nélkül fogyasztja szűkecskén kimért irodai papirosát. Az iparfelügyelők 1910. évi jelentése ismét fényesen bizonyítja, mily sok sisyphosi munkát végeznek. A kritikusok mezébe öltözött kinzó szellemek, Erinniák folytonos ösztökélésére fáradhatatlanul hengergetik föl a hegyre a szüntelenül vissza-visszagördülő követ, mely ahelyett, hogy elkopnék, hatalmas konglomeráttá növekszik meg kezük alatt. Intézkedéseik száma évről-évre nagyobb lesz. Nyomtatásban megjelent első jelentésük szerint az 1899. évben összesen 5.647 intézkedést tettek, míg az 1910. évben már 17.495 intézkedés történt. Ha valaki ebből arra akar következtetni, hogy az iparfelügyelők intézkedéseikkel mindinkább behatolhatnak a kiapadhatatlan részletekig, azt alapos csalódás éri, amikor a talált hiányokról készült kimutatásokat bonckés alá veszi. Kiderül, hogy az intézkedések túlnyomó többsége az évről-évre megmaradó hiányok pótlására irányul. Kétségbevonhatatlanul bizonyítják ezt az iparrendészeti intézkedésekre vonatkozó számadatok, melyekről itt egy kis összesítő táblázatot állítok össze: