Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 5. szám - Ipari foglalkozás és halandóság

Munkásügyi Szemle 155 Amit ezen adatokból mindenekelőtt megállapíthatunk, az a vizsgálat tárgyát képező iparos lakosság között a gümőkórnak az igen nagy mértékben való pusztítása, összesen 36-6°/o.a az elhalálozásoknak erre a népbetegségre esett. Ha figyelembe veszszük, hogy nálunk a gümőkórnak az átlagos aránya a halálokok között 25°/o, akkor láthatjuk, hogy a törvényhatósági városokban élő ipari munkásságunk mily nagy mértékben van ezen bajnak kitéve; azon is alig kételkedhetünk, hogy ez nagyrészt ipari foglalkozásából kifolyólag van így. Az összes iparágaknál 20u/o-on felüli arányszámokkal szerepel a gümőkór. Különösen magas a nyomdászoknál, 59"4l7<), továbbá a borbélyoknál és a fodrászoknál 57"97<-al, azután a szobafestőknél 43u/o-al, az üveggyári munkásoknál 42'9>-al, a címfestőknél és mázolóknál 41'2°/o-al, a kovácsoknál, lakatosoknál és gépészeknél 4r87o-kal; valamivel az átlagon felül van még a cipészeknél, csizmadiáknál, asztalosoknál, ácsoknál és bognároknál is. Csodálatos módon a legkisebb arányban szerepelnek a szűcsök, akikre vonatkozólag az 1897. évi statisztika magas halandóságot állapított meg. Az egyéb fertőző betegségek (a hagymáz, orbánc és gennyesvérűség stb.) átlag 3u/°-al szerepelnek, legmagasabb arányokban a kovácsoknál és lakatosoknál 3"7°/o-al, a pékeknél 3"3°/c-al, a mészárosoknál és henteseknél 3"47u, a borbélyoknál és a fazekasoknál 3'3"/o, a molnároknál pedig 3-l'7°-al. A legkisebb arányban a gyufagyári munkásoknál és a címfestőknél és a mázolóknál mutatkoznak ezek a fertőző betegségek, de ezekben a foglalkozásokban az anyag természeténél fogva aligha van jogunk következtetések levonására. A rosszindulatú daganatok 5*4°/o-al szerepelnek, és pedig leginkább a szűcsök, a szobafestők, az asztalosok, kovácsok, lakatosok és mészárosok között mutatkoznak az ily daganatok nagyobb mértékben, mint halálokok, míg a borbélyoknál, nyomdászoknál, pékeknél, szövőknél és fazekasoknál fordulnak azok az összeállítás szerint legritkábban elő. A vérkeringés zavarai 1*4°/ -kai szerepelnek a halálokok között és pedig a szívbaj, szívszélhűdés és szívbénulás állanak előtérben. A legnagyobb mértékben a fazekasoknál találjuk ezt a halálokot 15'5u/VaL hasonlóképpen magas az arány a pékeknél, korcsmárosoknál, mészárosoknál és henteseknél, szűcsöknél és szövőknél, míg a nyomdászoknál, borbélyoknál, fodrászoknál és gyufagyári munkásoknál fordul elő az a legkisebb mértékben. Az idegrendszer megbetegedései, a gutaütés, agylágyulás, gerincvelőbénulás 10'3;7«-al szerepelnek. Legnagyobb az arányuk a fazekasoknál 13'76/°-al, az átlagon felül vannak még a korcsmárosok, vendéglősök, a gyufagyártással foglalkozók, a pékek, a címfestők és mázolok, a mészárosok és hentesek, a cipészek és csizmadiák, az üveggyári munkások és a szabók, valamint a szobafestők is. Az összeállítás szerint legkisebb mértékben a takácsoknál, valamint a nyomdászoknál fordulnak ezek a betegségek elő. A légzőszervek megbetegedései, a tüdőgyúladás, nehéz légzés, tüdőlégdaganat a halálokok 9'7p/«-áí foglalják le. Legnagyobb mértékben a molnároknál fordulnak elő 15'9°/o-al, a takácsoknál, posztó- és szőnyegszövőknél, a kőmiveseknél és szűcsöknél, valamint a gyufagyártással foglalkozóknál, szabóknál és cipészeknél ugyancsak nagyobb arányban jelentkeznek, míg a nyomdászoknál, szobafestőknél, mázolóknál és kiváltkép a borbélyoknál és fodrászoknál mutatkoznak a legkisebb mértékben. Az emésztő szervek bántalmai, (a bélhurut, béllob, a hashártyagyuladás, stb.) 4'8°/o-al szerepelnek és legnagyobb mértékben a korcsmárosoknál, pékeknél, szűcsöknél, posztó- és szőnyegszövőknél, valamint a fazekasoknál jelentkeznek, míg legkisebb mértékben a gyufagyártással foglalkozóknál találjuk azokat. A végkimerülés csak 4'4°/o-al van képviselve a halaiokok között. Legnagyobb arányban csodálatosképpen a szűcsök szerepelnek, kikre vonat-