Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 21. szám - Az ipari alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének védelme

Munkásügyi Szemle 675 a többé nem iskolaköteles, keresetképes ifjúsággal is érintkezésbe lépjenek és így az eugenikai ideálokat a legszélesebb körökben terjesszék. A társaság természetesen nem szorítkozik pusztán propagandára, hanem az _ eugenikai elvek gyakorlati alkalmazására is törekszik. Rámutatva ama körülményekre, melyek szerint a szokványos bűntevők és az elmegyengék utódai a társadalmat veszélyeztelik, élénken ostorozza a társaság azt a kritikátlan jótékonyságot, mely eme silányabb elemek szaporodását nem hogy meggátolná, hanem még elősegíti és hangoztatja, hogy az eugenikusoknak mindent meg kell tenni ennek megakadályozására. Ennek folyományaképen az eugenikai társaság 1907-ben Londonban élénken tiltakozott egy alkoholista nők gyógyítására berendezett kórház feloszlatása ellen, mert ezáltal az iszákos anyák százait bocsátották a társadalomra, akik újabb száz és száz elfajult gyermekkel rontják majd a társadalom minőségét. A modern szociálpolitika általában a gyengébb védelmére törekszik. Mindinkább szükséggé válik, hogy ezen védelmet az eugenika, a fajjavítás szempontjából is mérlegeljük. Iskolai fogklinika Essenben. Számos más község példájára Essen városa is elhatározta, hogy az iskolás gyermekek számára fogklinikát létesít. A klinika főépülete a városi kórházak területén, egy-egy fiókja pedig két népiskolában lesz elhelyezve. Mint vezetőt egy a fogászatban jártas orvost alkalmaznak 6.000 márka fizetéssel, ki a városi orvosokkal egy rangosztályba tartozik. Mellette működik egy assistens és egy ápolónő. A szülők, kik gyermekeiket a klinikára küldik, az első gyermekért évente 1 márkát fizetnek, minden további gyermekért egy fél márkát. Az első körlevélre azonnal több mint 15.000 iskolás gyermek tanítója jelentkezett, úgy, hogy már az első évben a város legfeljebb 3.000 márkát fog ráfizetni. Az első berendezkedés költségeit körülbelül 10.000 márkára becsülték. Az alkoholfogyasztás erős csökkenése észlelhető Németországban és ez az »Arbeiterschutz« szerint az 1909. évi szeszadóemelésnek és a szociáldemokrata párt által rendezett pálinkaboykottnak tulajdonítandó. A hivatalos statisztika szerint az 1909/1910. üzemi évben 1,783.027 hektoliter pálinka jött, mint élvezeti cikk forgalomba, míg az 1908/1909. évben 2,650.622 hektoliter. A fogyasztás tehát 867.595 hektoliterrel csökkent. A jelzett évben a pálinkafogyasztás fejenkint 2-81 litert tett ki, míg az előző évben 4*21 volt. A csökkenés tehát 1'41, azaz 33°/o- Az utolsó 20 évben az alkoholfogyasztás fejenkint és évente 3-8 és 47 liter között váltakozott, az egymásra következő évek között a legnagyobb különbség 0*31 volt. Az >Arbeiterschutz« szerint minden tünet arra mutat, hogy a pálinkafogyasztásban még további csökkenés is fog beállani. Hogy a rendezett pálinkaboykott a pálinkafogyasztás csökkenésével járt, azt szívesen elhisszük. De a szeszadó emeléséről a pálinkafogyasztásnak állandó csökkenésére következtetni, egy évi megfigyelés esetén legalább is korai. A mostani tapasztalatok azt mutatták, hogy minden szeszadóemelés csak rövid átmeneti ideig befolyásolja az alkoholfogyasztást, míg a nagytömegek háztartásának mérlege ez újabb megterhelésre berendezkedik. A mindennapos úgynevezett mértékletes ivó, és ezek képezik az alkoholfogyasztók zömét, az alkohol okozta euphoriás érzéseket keresi italában, melyek létesítésére bizonyos, rendszerint idővel emelkedő, alkoholmennyiségre van szüksége. Ezt azonban megszerzi magának minden körülmények között és ha a felemelt adó folytán keresetéből nem futja, mindenütt és mindennel takarékoskodik és nélkülöz, míg a szükségesnek vélt alkoholmennyiséget megszerzi magának. Ezért a szeszadó emelésének szükségét szociálhígienikus szempontokkal, illetőleg a szeszfogyasztás leszállításával indokolni, közönséges hipokrizis. Miniszteri alkoholellenes körrendelet Poroszországban. A porosz vasúti miniszter körrendeletet intézett valamennyi vasúti igazgatósághoz, amelyben a sör és egyéb szeszes italoknak kikiáltással való felkínálását a perronokon reggeli 10 óra előtt beíütja. Cognacot és más úgynevezett alkoholos erősítő szereket a kocsiszakaszokba éjjeli 12 és délelőtt 10 óra között csakis egy utas rosszulléte vagy balesete esetén sz-bad hozni és ezt is csak azon esetben, ha az illető utas ezt kifejezetten kívánta.