Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 21. szám - Les maladies professionnelles

676 Munkásügyi Szemle MUNKÁSVÉDELEM. Les maladies professionnelles. Irta Breton S. L. — Paris 1911. Az előttünk fekvő 350 oldal terjedelmű könyv az ipari megbetegedésekről szól. Ez elnevezés alá Breton azokat a megbetegedéseket sorolja, melyeket bizonyos foglalkozásbeli munkásokon az iparban felhasznált s lassan ható, különböző mérgek okoznak. Az ily foglalkozást űzők mesterségük folytatása közben kénytelenek a szervezetre káros hatású méregnemű anyagokat feldolgozni s ezen közben a mindennapi munka mellett e káros anyagból többet-kevesebbet szervezetükbe kebeleznek. Az ipari megbetegedés fogalmának e megokolt értelmezése alapján tárgyalja azokat a módokat, amelyekkel a mérgek az emberi testbe jutnak, továbbá az ipari megbetegedések fontosabb és leggyakoribb típusainak — ólom-, higany-, arzén-, szénkéneg(és vegyületei), szénhidrogén- (és vegyületei) mérgezések, a pneumokoniosis (bizonyos anyagok belégzéséből eredő tüdőbeli elváltozások), a bányaféreg, a bányamunkások sajátlagos betegségei, az ipar okozta bőrbajok, sűrített levegő folytán keletkező úgynevezett caisson-betegség, valamint az ipari foglalkozásból eredő ragályozó megbetegedések, mint a lépfene, takonykór s himlő — tünettanát. jóllehet az egyes fontosabb tüneteket csak röviden említi meg, mégis a különböző kóralakokat oly élénken írja le, hogy a laikus épp úgy, mint az e bántalmakkal addig nem foglalkozó orvos könnyen felismeri azokat. Kimerítő részletességgel ismerteti a foglalkozási ágak ama sokféleségét, amelyeknél a leirt és azokhoz hasonló kóralakok — megtartva sajátos jellegüket vagy attól részben vagy egészben eltérve — előfordulhatnak. A szerző az e fejezetekből merített tanulságok alapján arra a végkövetkeztetésre jut, hogy ezekkel a megbetegedésekkel a szociális bajok elkerülése végett behatóan kell foglalkozni. A különböző orvosi vizsgálók, közegészségügygyel foglalkozók, szociológusok véleményeinek s tapasztalatainak megemlítésén kívül felsorolja azokat a nem lebecsülendő károkat, amelyeknek az ipari munkások foglalkozásuknál fogva ki vannak téve s részletezi azokat a közvetett veszélyeket, amelyeket azok idővel okoznak. Ezek közül kiemelendőnek véljük a többi közt az ipari mérgezés okozta depopuláció ártalmát, amelyet egyes iparágak okoznak, mivel az ezeket űző nők meddők, a férfiak pedig nemzésre képtelenek lesznek; az ily természetű ipari mérgeknek a szervezetbe jutása ugyanis az elvetélésre való hajlamot segíti elő, koraszülést vagy a magzat elhalálozását okozza, vagy pedig az idejében megszületett gyermekek satnyák és életre képtelenek. Külön fejezetben kimerítően tárgyalja a követendő irányokat kijelölő angol és svájci törvényeket. Ismerteti azok előnyeit és hátrányait s ezzel kapcsolatban felsorolja azokat a méregnemű anyagokat, amelyekre vonatkozóan a kártalanítás érvényes. Részletezi a német és olasz törvény ez irányú hiányait is, kiemelve, hogy az olasz törvényhozásban megvan a törekvés arra, hogy az ipari mérgezéseket is kártalanítsák s ennek jellemzésére felemlíti, hogy az olasz ipari s egészségügyi bizottság maga állítja, hogy az ipari mérgeknek az üzemi baleseti törvényből való kizárása egy oly súlyos következményeket rejtő ür, amelyet sürgősen át kell hidalni. Szerző kiemeli, hogy mindeme veszélyeken a szigorú iparfelügyeleí sem tud segíteni, hanem csakis az biztosíthatja a kedvező megoldást, ha az ipari megbetegedéseket is üzemi balesetnek minősítik. Az ez irányú törekvések elérésére Franciaországban az 1898-i baleseti törvény életbeléptetése óta több izben tettek kísérleteket; ezeket igen élénken ecseteli s állítja a törvényhozók szemei elé. Éppen a francia törvény ismertetésénél kiemeli a törvény kiterjesztésének szükségességet s ennek indokolására számos előkelő francia orvos és jogász véleményét, újságokban megjelent közleményeket és törvényszéki ítéleteket idéz, úgy hogy Franciaországban volt is már ily értelmű törvényjavaslat a kamara előtt. Martin a törvényes